Héjja Julianna Erika - Erdész Ádám: Kisvárosi polgárok. Források 1866–1919. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 27. (Gyula, 2010)
A társas élet színterei - Színészek, prímások, mutatványosok
s a díszes, nagy, parkszerű hajlék ezóta tömve van kaszinótagokkal, s a kaszinóélet nagy lendületet nyert, hogy a központhelyiségből, ami éppen nem kaszinónak való, végre méltó helyre és kedves, barátságos helyiségekbe költözködött a kaszinó. Csak a nagytermet kell még kipróbálni, hogy lehet benne bosztonozni. Az lesz az igazi megnyitó, a mai vasárnapi sörözés csak afféle férfizsúr lesz. A férfizsúrról jutnak eszembe a cigányok, s a cigányokról a Víg utca, amely nevének igazán megfelel, mert mindig szól benne a muzsika, mivelhogy ott laknak a cigányok, és ott tanulják be nappal ázs uj dárábokat. Hát ebbe a Víg utcába nagy szomorúság költözött a minap. A rendőrfőkapitány ugyanis szigorú parancsot adott ki, hogy a kutyákat ki kell irtani, ott, ahol a kutyákra nem alkalmaznak klotürt, márpedig a Víg utcában a kutyát sem háborgatják szabadságában. E rendelet szükséges is volt, nehogy az új lelencházi gondnokot is megharapja egy kutya (amelyről ugyan kisült, hogy nem volt veszett). S a drákói rendelet következtében sírva jött a sok Víg utcai asszony a főkapitányhoz, égre-földre esküdvén, hogy ilyen meg olyan nagy kár éri őket, ha kiirtják a drága kutyájokat, mert finom kutya ez, kérem, egyik se afféle ordenáré kuvasz. S ha a rendőrség esetleg megkegyelmez a kutyáknak, érdekes lesz megfigyelni, hogy vedlenek vissza ezek a finom kutyák közönséges kuvasszá novemberre. Novemberben van ugyanis az adóösszeírás, s a kutyaadó miatt, tetszik tudni, mely nagyobb taksát szab a finom kutyára, mint a kuvaszra, úgy visszakuvaszodik a sok orosz pines és angol foxterrier, hogy öröme lesz benne Papp Gyulának, amikor a megye törölteti majd a Víg utcai kutyaadókat. Békés, 1906. okt. 7. 203. Gyula, 1906. szeptember 30. A gyulai színházi szezon befejezéséről Elmentek a színészek, végképp elmentek, s a nyári színkör helyett fűtött szobában ülünk, s elmélkedünk az idők múlandósága felett. Az utolsó előadásokat már dermesztő hidegben élveztük végig, de azért kitartottunk a művészeink mellett, s Somogyinak az idén nem lehet ránk panasza, eléggé pártoltuk a színházat, s inkább lemondtunk a borjú frikandóról, csakhogy színházba mehessünk. S Somogyiék is ideszoktak hozzánk, megszerettek bennünket, s - Károlyi Leonának saját szavai szerint - „bizony Isten, fájó szívvel” távoztak tőlünk. Nem szívesen távoztak Nagyváradra, ahol különösen a sajtó részéről részesülnek rideg fogadtatásban - igazságtalanul. Mert ha apróbb-kisebb hibákat lehet is ellenük felhozni, arra azonban nem szolgálnak rá, hogy állandóan üssék őket, vágják, mint a répát, csak azért, mert talán egyiknek, másiknak görbe az orra. E. Kovács Mariska egész szomorú volt, hogy itt kellett hagynia a lakását, ahol oly vígan elkopkáztak5 délutánonként. Csak leánya, Polgár Mariska távozott bús emlékekkel, mert a színkör jobb oldali első számú páholyában állandóan cúgban kellett ülnie, s jobb karját fájlalta emiatt. Ezt a cúgot jövőre a városi mérnök figyelmébe ajánljuk. O udvarias fiatalember, s ha már a színkört felsúroltatta, bizonyára fog tudni segíteni a cúgon is. Lányi Edit az utolsó napokban fedezte fel kedves iskolatársát, s az ő kedvükért majd itt maradt téli állomáson. A kis Haraszthy Micike meg éppen szere5 Kopka = kártyajáték. 394
