Héjja Julianna Erika - Erdész Ádám: Kisvárosi polgárok. Források 1866–1919. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 27. (Gyula, 2010)

Kínálat és fogyasztás

foglalkozásban, míg az epitáfiumot kereste, veszedelmesen kezdett szaporodni az üres üvegek száma, de az eredmény meglett, s az okokhoz méltó sírverset ebben a szövegben terjesztette bírálatom elé a mi közös barátunk:

„Itt nyugszik egy nem politikus,

Ennélfogva meghalt mint sztoikus.”

De bizony mire ez a sírfelirat elkészült, hallatára az ég is kiderült, de hajh, beborult, mikor azután felébredtem. Irtóztató macskajajgatásom volt (ez a leghitelesebb fordítása a Katzenjammernak), gőzfürdőbe kell mennem. Hah! - kiálték fel erre a gondolatra örömömben, megvan a fürdői levél.

Mint minden rendes fürdői levél elmeséli, én sem hallgathatom el, hogy útnak indultam, összepakoltam szappant, fésűt, cipőhúzót, s így felszerelve biztos léptekkel haladtam a festői poros úton, amelynek térképét csak azért nem adom, mert egy bizonyos, máskor elmondandó eset óta megrendült bennem a hit a városi térképek iránt, s a nap hevétől eltikkasztva, végre 9 órakor reggel megérkeztem a Popp-fürdőbe, ahonnan keltezve van jelen levelem.

A kies fekvésű fürdőhely, amelynek egyik része az utca természetes alacsony- ságánál fogva mesterséges magaslaton fekszik, a legkedvezőbb benyomást teszi, s a hajhullásban szenvedőktől kezdve mindennemű betegségben sínylődő embernek legmelegebben ajánlható, miután ha meg nem gyógyul is, de betegebb semmi esetre sem lesz, ami nem minden fürdőről mondható el, ahová modern eszkulápjaink a szenvedő emberiséget megkönnyebbülés végett szokták küldeni, s mely megköny- nyebbülés tárca tekintetében rendesen be is következik.

Engem is elsősorban a tárcakérdés érdekelt, mert tárcám rendesen üres, már ti. nem amit írok, hanem amelyiknek a pénztartás a rendeltetése, óh, fájdalom, hogy az enyém oly kevéssé felel meg ezen szép rendeltetésének. Tehát tájékozás végett a fürdő drágasága iránt tudakozódtam. Egy fürdő ruhával 50 kr, ruha nélkül 40 kr. Az utóbbi módot választottam, nemcsak azért, mert olcsóbb, de azért is, mert nem tudom ugyan, hogy a divatnak megfelel-e, de én még eddig mindig ruha nélkül fürödtem.

S beléptem az igen csinos fürdőbe, melyről csak jót tudok mondani, ah, kedves barátom, nem lehet azt leírni, milyen élvezetekben részesül itt az ember potom pénzért, élvezni, látni, tapasztalni kell azt, s az a szigorú pontosság, amivel kezelik az embert, nem engedve el neki az élvezetből egy hajszálnyit sem. Ez azután a lelkiismeretesség.

Csak halvány képét adom, midőn leírom sorjában a műveleteket, belemegy az ember először is a meleg bazainbe, olyan meleg, hogy csak úgy sziszeg tőle, onnét megy a gőzbe, csak úgy fulladozik a pompás gőztől (a doktorok azt mondják, nagyon egészséges), akkor nekiesik Miska, s megdögönyözi úgy, hogyha felöltözve esnék vele ez a fátum, rögtön szaladna a járásbíróhoz panaszra testi sértés miatt, akkor beleugratják olyan hideg vízbe, hogy a háta is borsódzik bele, megtusolják, megvillanyozzák, s mikor így ki van készítve, nekiesnek, s még a tyúkszemét is kivágják úgy, hogy innét ugyan el nem viszel semmit, ami a tested felületén kiemelkedő pontot képez.

Azt hiszem, ennyi elég a fürdő testi gyógyhatásáról, s ideje, hogy a lelki hatásról is értesítselek, amit a társaság nyújt, s képeket nyújtsak neked a fürdővendégekről, ha a photographiákról rá nem ösmersz az eredetiekre, tulajdonítsd annak, hogy te ruhában láttad őket.

340