Héjja Julianna Erika - Erdész Ádám: Kisvárosi polgárok. Források 1866–1919. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 27. (Gyula, 2010)
A források elé
zépbirtokos parasztok vagyona és jövedelme felülmúlta nem egy, a polgárok közé sorolt tisztviselő jövedelmét. Azok a gazdák, akik ebben az időben modernizálták gazdálkodásukat, termékeiket piacra vitték, nem lebecsülendő vállalkozói tudással rendelkeztek. A képzettségi tőke irányába tett lépésekre utal a szarvasi gimnázium diákjainak foglalkozási összetétele. Kétségtelen, a parasztság polgárosodása a vizsgált időszakban zajlott. A paraszti polgárosodás folyamatát a kérdéskört legmélyebben vizsgáló Kosa László a következőképpen definiálta: „A paraszti polgá- rosulás társadalmi és kulturális folyamat, melynek során a parasztság megszabadul feudális jogi és életmódbeli kötöttségeitől és jellemzőitől; a tőkés társadalomnak önálló, munkaerejével és termelő eszközeivel rendelkező, vállalkozóképes és vállalkozó szellemű tagja lesz. A hangsúly az időben és térben szélesen kiterjedt, igen bonyolult történeti alakzatokból álló folyamaton van. A paraszti polgárosulás, mint történés elméletileg kizárja az állandóságot, tehát szüntelen mozgást, változást feltételez. Ugyanis, míg a feudális keret elhagyására a parasztok meg nem teszik az első lépéseket, nem lehet szó polgárosulásról, ha azonban a folyamat lezárul, azaz bekövetkezik a polgárosultság, akkor már parasztságról nem beszélhetünk, hiszen elvileg a volt paraszt teljes jogi és szociológiai értelemben polgárrá, citoyenné válik.”15 A Kosa László által leírt folyamat Gyula városában is látványosan zajlott, de a befejeződéstől még messze járt. A paraszti polgárosulásról szóló könyvében Kosa László is említ olyan alföldi parasztcsaládokat, amelyek intenzív tőkés gazdálkodást folytattak, de mentalitásukban, életvitelükben parasztok maradtak. A korszakhatárok kijelölésekor azt is megjegyzi, hogy „nincsenek adataink arra, hogy a magyarországi parasztság 1920 előtt tömegesen polgárrá vált volna”.16 A kötetünk összeállítása során végzett kutatásaink megerősítik Kosa László megállapítását. A közölt dokumentumok további kutatásra és elemzésre hívnak bennünket. A Békés Megyei Levéltárban a polgárság történetének kutatása nem e könyvvel indult, s nem is zárul vele. Forráskiadványunkkal párhuzamosan jelenik meg egy, a kötetben sok dokumentummal szereplő Ladies családról szóló tanulmánykötet, és más kapcsolódó munkák is folynak. ★ Kötetünkbe levéltári és sajtóforrásokat egyaránt beillesztettünk. A polgárság színes világáról nagyon sok részletet megőriztek a levéltári források, a levelek és naplórészletek a privát szférába is bepillantást engednek. Ám úgy éreztük, az iratok önmagukban nem adnak teljes képet a polgárság életéről. A polgárság fogalmának definiálásakor is hangsúlyoztuk a társasági kapcsolatok fontosságát, s a társasági eseményekről elsősorban a sajtó adott hírt, erősen támaszkodtunk tehát a helyi sajtóra is. A dokumentumok egy részét nem teljes terjedelmükben közöljük, esetenként egy forrást - levél, vagyonátruházási szerződés - két részletben, más-más tematikai egységbe soroltunk. A rövidítésekkel, a források kevésbé fontos részeinek elhagyásával is olvasmányosabbá, érdekesebbé akartuk tenni a kiadványunkat. A könyv a gyulai polgárságról szól, ennek megfelelően a közölt dokumentumok zöme gyulai keletkezésű. Olyan részekhez, ahol nem volt gyulai forrás, beillesztettünk néhány, nagyobbrészt Békés megyei településeken keletkezett dokumentumot is, abban a reményben, hogy a könyv anyagának tartalmi gazdagodása 15 Kosa László: Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon. Bp., 1998.43. 16 Uo. 47. 30
