Héjja Julianna Erika - Erdész Ádám: Kisvárosi polgárok. Források 1866–1919. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 27. (Gyula, 2010)
Vagyon, jövedelem, státus
mehet el kapálni, éspedig nem azért, mert „úr”, hanem azért, mert neki a várost kell szolgálni, és az a dolga, nem pedig a kapálás. Piacról élni pedig 7-800 forint bizony a semminél éppen csakhogy valamivel több. Ezt szívleljék meg a város atyái, és ne legyenek szűklelkűek a város ügyét szolgáló tisztviselőkkel szemben, s ne akarjanak kevesebbet a városi tanácsnál, amely feltétlenül legkompetensebb mérlegelője a város gazdasági képességeinek, s ha egyszer pótadóemelés nélkül lehetővé tudta tenni, hogy a tisztviselők régi jogos igénye kielégíthető legyen, hát ne akadékoskodjék - a kákán is görcsöt kereső, s minden haladást megakasztó szűklátókörűséggel - a közönséget szolgáló tisztviselők érdekei ellen, amely a városnak is érdeke.44 Azt azonban nem lehet helyeselni, hogy a gazdasági szakosztály 16 díjnok elbocsátását, s helyette 6 írnok alkalmazását javasolja. Hat írnok bizonyosan nem fog többet, de annyit sem dolgozni, mint 16 díjnok, nemcsak azért, mert fizikai lehetetlenség, hogy hat ember többet tudjon dolgozni, mint tizenhat, hanem azért is, mert a díjnok, akiből pedig írnok akar lenni, ambiciózusabbnak is elképzelhető, mint az írnok, aki elérte célját, és mint tisztviselő, több komóciót45 engedhet meg magának, mint a díjnok, akinek egyedüli joga: dolgozni. Aztán meg embertelen dolog lenne, 10 szegény embert télvíz idején, kenyér nélkül szélnek ereszteni, csupa experimen- tálás céljából. Félő, hogy a feltevés, mely szerint az írnoki állások rendszeresítésével a város jobban kihasználható munkaerőkhöz jut, nem fog beválni, s az eredmény az lesz, hogy újra vissza kell fogadni a díjnokokat az írnokok mellé. Ne bántsuk hát azt a 10 szegény díjnokot, tisztelt városatyák, hanem inkább lassan, fokozatosan szervezzünk írnoki állásokat az érdemesebb díjnokok számára, anélkül, hogy elvennénk 10 szegény embertől a kenyeret anélkül, hogy azok erre az embertelenségre rászolgáltak volna.46-re47 Békés, 1905. dec. 3. 67. Gyoma, 1907. Kner Izidor: Könyvnyomdám történetéből48 1882. június havában nyitottam meg nyomdámat 75 forint tőkével és hitelre vásárolt igen kevés betű meg felszerelési anyaggal és egy rozoga, ódon kézisajtóval. Három évig minden munkás nélkül magam dolgoztam csak, és a gépnél testvéreim segédkeztek festékezni, kirakni. Később egy taposógéppel gyarapodott nyomdám, és 2-4 egyént foglalkoztathatott. Gyorssajtót csak 1890-ben állíthattam, és attól fogva haladtam páratlanul álló rohammal előre. 1902-ben már megépítettem nagy nyomdahelyiségemet 6 teremmel és 5 44 A városi képviselő-testület elutasította a tisztviselők és szolgák lakbér iránti kérelmét. BéML V. B. 171. Gyula Város Képviselő-testületének jegyzőkönyvei. 170/1905. dec. 4. 45 Komóció = mozgás. 46 A városi képviselő-testület döntése értelmében az addig meglévő négy írnoki poszton kivül további hat írnoki álláshelyet létesítettek, öt-öt I., ill. II. osztályút 1000 és 800 korona évi fizetéssel. A határozat szerint napi két koronás illetménnyel két, legfeljebb három napidíjas alkalmazható, de azok is csak szükség esetén. BéML V. B. 171. Gyula Város Képviselő-testületének jegyzőkönyvei. 170/1905. dec. 4. 47 A cikk szerzője a Békés állandó munkatársa, Dubányi Imre. 48 Kner Izidor nyomdája alapításának 25. évfordulóján főispáni kérésre - egy hivatalos elismerést előkészítendő - írta meg vállalata történetét. 156
