Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok
úgy tud egészséges földművelést folytatni a magyar paraszt, ha a saját, eredeti földjén dolgozhat. Berta Károly (monori gazdák részéről): feltétlenül szükséges az érdek- védelmi szerv megalakítása, sok szó esik az idegen munkaerő alkalmazásáról. Nem tartja veszélyesnek, ha valaki időszakonként mást alkalmaz. Ez az idők folyamán kialakul. Dóba István (MEDOSZ részéről): feltétlenül alakuljon meg a szövetség, de társadalmi különbség nélkül. A vezetőségben is mindenkinek hely legyen, megfelelő százalékarányban. [...] [...] Dimák Sándor (harasztipusztai kisparasztok képviseletében): Harasztipusztán olvasókör működik. O feltétlenül szükségesnek tartja ennek az érdekvédelmi szervezetnek a megalakítását. Fontos, hogy alapszabály szerint működő, kellően megalakított szervezet legyen. Nem is annyira az a döntő, hogy a parasztságnak sztrájkjoga lesz-e, vagy nem lesz. Az azonban feltétlenül fontos, hogy a parasztságnak legyen szava. Ne húzhassák keresztbe a parasztság elképzelését. A munkásosztály szakszervezeteivel karöltve kell működni. így pl. az iparcikkek megfelelő árkialakítása tekintetében is. Csizmadia Ferenc: a munkásság várja a parasztság szövetkezését. A megélhetési követelésekkel kapcsolatban egy a várakozás. Hiszen a megélhetés elsősorban fontos. Ágoston Ádám: sok mindenről volt eddig szó. Nem hangzottak el azonban szavak a földtulajdonosokról, akik nem kizárólagosan földműveléssel foglalkoznak: pl. vasutasok, munkások stb., akik egy-két hold földdel rendelkeznek, azon is dolgoznak, sőt nyugdíjba menetelük után még inkább a földdel foglalkoznak. Vannak, akik öregek, és emiatt esetleg maguk a földet nem tudják megmunkálni, de az mégis egyetlen létalapjukat képezi. Vannak olyan tisztviselők is, akik korábban iparosok voltak, és esetleg visszamennének az iparba. Ugyanez előfordulhat a földműveléssel kapcsolatban is. Vannak olyanok, akik, ha maguk nem is dolgoznak, de gyermekeik megmunkálják a földet. A gyermektelen házaspárok földjüket haszonbérbe adják. Úgy vélik, hogy mindezektől a földet elvenni helytelen dolog volna. Úgy véli, hogy kivételes esetben földmunkásnak más földjén dolgozni nem jelent megalázást. Tud példát rá, hogy pl. tanáremberek kitűnő szőlőspecialisták stb. Nem tartaná helyesnek tehát, ha ilyenektől elvonnák a föld tulajdonát. Más példa az is, ha pl. egy gazdaleány iparoshoz megy férjhez vagy rendőrhöz stb. Vajon helyes volna-e, ha tőlük ezért elvennék a földek tulajdonjogát. Nyilvánvaló helyzet az, hogy államunkat súlyos bajából a földművelő osztálynak nagyban segíteni kell kiemelni. A teendőket sürgősen intézni. A meglévő földterületet munkálatra, használatra sürgősen kiadni. Aktív földművelők kellenek. A trágyázást, tengeriszár-letakarítást sürgősen intézni kell. Csizmadia Ferenc: bizony mindezek fontos és sürgős kérdések, amiket meg kell tárgyalni. Azt nem látja megakadályozandónak ő sem, hogy a nem élethivatásszerű földművelők ne munkálhassanak földet. Feltéve, hogy az az öregségük biztosítására szükséges. Szerinte az egész nyugdíjtörvényt ki kellene egészíteni, illetve a parasztokra is kiterjeszteni. Az örökösödési joggal kapcsolatosan is meg kell szabni a birtokhatárt. Összeházasodásnál van olyan elképzelés, hogy amennyiben az összeházasulók földterülete együttesen meghaladja a 60
