Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok
ható, megfelelő üzemegység. Ez a terület vétel útján sem növelhető. A többletet viszont ingyen le kellene adni. Szó van arról is, hogy a kertet négyszeres, a szőlőt ötszörös szorzattal vennék. Szó esett a gépállomások jelenlegi formájának megszüntetéséről és arról, hogy mint önálló vállalatok fognak működni, és csak a jövedelmezőek maradnak meg. Ezek az új vállalatok adhatnak ki bérbe is gépeket. Úgy, hogy nem is minden földterületet a gépállomás művelne meg. Általában a mezőgazdasági termelésben a szövetkezetét tekintik alapformának a gépállomásokat illetően is. így szó esik gépszövetkezetről, termelési irányszövetkezetekről. Lehet szövetkezni tejértékesítésre, állatértékesítésre stb. Pontosan a fejlődési irányt megállapítani nem lehet. A termelési, földművelési szövetkezést 10-20 család szövetkezésében látják leginkább célirányosnak. Lehet, hogy lesz ún. felvásárló szövetkezet is. [...] [...] Fekete Domokos (a városi mezőgazdasági osztály részéről): szükségesnek látja, hogy ilyen szövetség legyen. A parasztság így tudja hallatni szavát a közigazgatás és a kormány felé éppúgy, mint az értékesítés tekintetében. Ez feltétlenül érdekli a kormányzatot. Mert hiszen lehetséges, hogy egy országos kaptafa a mi helyi viszonyainkra már nem megfelelő. Ha a gazdáknak az elmúlt években a saját ügyeikhez hozzászólásuk lett volna, nem jutottunk volna 1956. október 23-ához. Jobban fel tudtuk volna tárni kisebb körben is a gondolatokat. Nagy probléma a jelenben az is, hogy az ilyen helyzetben megzaklatott földbirtokok egyensúlyát hogyan lehet helyreállítani. Hiszen a földek számtalan összecserélése állott elő. A tulajdonosok érthetően ragaszkodnak saját eredeti földtulajdonukhoz. Itt van azonban egy másik probléma is. Hiszen helyileg kb. 3000 földnélküli van. Akik, ha valamennyien éppen nem is akarnak földhöz jutni, de jórészüket mégis a földjuttatásban kell részesíteni. [...] [...] Kovács Lajos (Új Élet Tsz részéről): az előtte felszólalók több mindenre reámutattak. O velük mindenben egyetért. A maga részéről feltétlenül szükségesnek tartja és javasolja az érdekképviseleti szerv felállítását. Balogh József a maga részéről is szükségesnek tartja az érdekvédelmi szövetség létrehozását. Különösen kulturális vonalon látja ennek nagy fontosságát. Ne történhessék az meg, hogy bárki is el legyen zárva a tanulás lehetőségétől. Deák József (tatársánci parasztok részéről): Tatársáncon gyökeresen szétszóródva él a parasztság. Feltétlenül fontos, hogy ilyen kis helyen is legyen helyi szervezete a létesülő érdekvédelmi szövetségnek. Fontosnak tartja, hogy ott is állítsanak fel helyiséget. Olyannak kell lenni a földreformnak, hogy a kapott földterülettel annak idején mindenki megbirkózhasson. Soós Antal: annyira szükséges ez az érdekvédelmi szerv, hogy már régen meg kellett volna valósítani. Igen fontos szerepe van ennek a szövetségnek a közvélemény alakításnál. Éppen ezért a szövetséget közel kell vinnünk a parasztokhoz. Hiszen a parasztok sok mindent félremagyaráznak, sok mindennek felülnek. Helyes ezért, ha megfelelő felvilágosító munkát végez a szövetség. Bacsur Antal (a Kossuth Kör részéről): igen fontos, hogy az érdekek képviselve legyenek. Ha a termelőszövetkezetek kisebb területre húzódnak össze, a felszabaduló földeket feltétlenül a régi tulajdonosoknak kell visszaadni. Csak 59
