Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok - A szeghalmi járásra vonatkozó iratok
1956. év október 23-án, majd másnap, mikor a községbe tudatára jöttek a budapesti ellenforradalmi eseményeknek, már ezekben a napokban lehetett érezni és látni, hogy nagy mozgolódás indul a helybeli osztály idegenek, és ezek befolyásuk alatt álló személyek között. Majd 1956. október 28-án, mikor már a környéki községekben is látva az ellenforradalmi kirobbanásokat, községünkben is jól meg szervezett, előre elkészített tervek szerint robbantották ki. Legelső teendőük a községben lévő szovjet emlékmű lerombolása, a Szovjet Unió és a párt meggyalázása (piros zászlók letépése, csilagok összetörése és a szovjet Unió[ról] szóló dokumentációs képek megsemmisítése és széttépése), majd utána következett az úgynevezett forradalmi tanács megválasztása. Ide kerültek be elnöknek Csete István kulák, Balogh László középparaszt elnökhelyettesnek, örm. Kenéz Sándor, volt horthysta keretlegény, ez volt a nemzetőr-parancsnok, Togyer Imre volt csendőr, kulákcsemete őrsparancsnok helyettes, a végrehajtó bizottság tagjai Liszkai Sándor volt kulák, Sur János kulák, Kakas Antal középparaszt, Tanácstagok a fent említettek, Balogh László kulák, Boncos József középparaszt. Köteles Péter középparaszt, Szatmári István középparaszt, Horváth Papp Pál tanító, kulákcsemete, Titti Lajos, ezek voltak a forradalmi tanács tagjai. A volt törvényes tanácstagokat és magát a végrehajtó bizottságot leváltották.1 Első feladatuk a párt megsemmisítése, egyes komonistákat kivégzései fenyegették.2 Tehát a párt teljes megsemmisülését akarták. Második feladatuk a kulák tanyákat, melyek Állami tulajdonban vannak, vissza adása a kuláknak. Ez másnap és harmadnap meg is történt. A földek vissza adása (az Áll. Gazdaság, a Tsz-k) földjeit. Ezt nem tudták végrehajtani. A harmadik feladatuk a transzferált3 dolgokat, melyek vissza lettek térítve, „vissza a tulajdonosának” jelszóval vissza is hordták. 1956. október 28-tól 1956. december 30-ig a tanácsháza korcsma és kártyaklub szerűen nézett ki. Itt tárgyalták meg, többször ittas fejjel egyes akciók végrehajtását. 1956. november 4-én a szovjet csapatok segítsége, mely az ellenforradalmat semmisítette meg, nagyon rosszul eset az itten működő ellenforradalmárokra. Ezért Csete István és örm. Kenéz Sándor egy negyven főből álló ellenforralmi egységet szervezett meg, amely a fegyver beszerzése után is jártak Méhkeréken, ahonan a méhkeréki munkások elkergették. Azzal a szándékkal akarták felfegyverezni, hogy a szovjet csapatokat (megsemmisítik). Ez a programjuk nem sikerült. November 7-én a járási M.Sz.M.P intézőbizottsága két elvtársat küldött ki községünkben, ahol a párt szervezet újjá szervezését kívánták megejteni. Ezt a munkát megakarták akadályozni, bár a komonisták össze jöttünk és meg is alakítottuk a községi intéző bizottságot, erre nagygyűlést hívtak össze (a forradalmi tanács) és alkudozni kezdet a párt szervezettel, hogy csak akkor jöhet létre a M.Sz.M.P, ha a kisgazdapárt is létre jöhet. Mi komonisták olyan állás foglalást tettünk, hogy ha akarják, vagy nem akarják, mi újra létre jöttünk. Ezek után, hogy mégis bomlasztást idézenek elő, egyes számukra veszélyes komonistákat figyelték, hogy kik járnak a lakásukra, és az illető komonistákat figyelmeztették és tiltották, hogy látogassa a számukra nem kívánt személyeket. Az ujszalontai ellenforradalom ideje alatt több esetben a korcsmákból kikergették a komonistákat és azok barátait. Pl. Gyáni Zsigmondott, gazdaság 408
