Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok
Sinkó Sándor még szerette volna tudni, hogyan történtek a személyi váltások a forradalom alatt; ugyanakkor jelezte, hogy a dolgozók döntésével egyetért, tehát ha azok követelték a váltást, akkor rendben van. A forradalmi tanács tagjai jelezték, hogy az elbocsátásokat valóban a munkástanácsokra bízták. Fekete Domokos fel is olvasta az elbocsátásra javasoltak névsorát: Szemenyei Pálné, Albert Pál (személyzetis volt, a státusza is megszűnt), Feldmann József, Gyulai András, Gönczi István, Pópity Ferenc, Doktor Imre, Balázs János, Korpa János, Balogh György, Gyömörei József, Szekeres Jánosné, Mátyás Istvánná, Páli János, Móricz István, Baczó Lajos, Nagy István. (A tanácsháza személyi ügyei ismételten az 1956. november 30-i vb ülésen kerültek elő. A kettős hatalom jegyében a forradalmi tanács által elküldeni javasolt 13 személy sorsáról ekkor döntött a vb. Végül is Szemenyei Pálnét, Albert Pált, Gönczi Istvánt, Gyulai Andrást, Balázs Jánost, Korpa Jánost, Pópity Ferencet, Doktor Imrét, Balogh Györgyöt, Feldmann Józsefet és Mátyás Istvánnét bocsátották el. Ekkor ajánlották fel a vb-elnökhelyettességet Nagy Lajosnak, és a vb-tit- kárságot dr. Papp Károlynak. A leköszönő vb-titkár, Klimaj János önkritikát gyakorolt: elismerte, hogy tömegkapcsolatai gyengék voltak. Am a december 14-i vb ülésen már ismét ő volt a vb-titkár, közben ugyanis változott a politikai helyzet... - BéML Orosháza vbjkv. 1956. november 30., december 14.) Előzményként meg kell említeni, hogy 1956. november 9-én már ismét a „régi” vb ült össze Csik János elnökletével, s jelen volt Bors Mihály vb-elnökhelyettes és Klimaj János vb-titkár is. Csik János beszédében kiemelte, hogy október 23. után a vb nem működött, viszont a forradalmi tanács „többé-kevésbé” helyesen vitte az ügyeket. Sinkó Sándor kommunista pártvezető jegyzőkönyvileg is rögzített köszönetét mondott a forradalmi tanácsnak azért, hogy a forradalom időszaka Orosházán vér nélkül telt el, s a forradalmi tanács igen jól működött. (Vö. BéML Orosháza vb jkv. 1956. november 9., 160/1956. sz. határozat.) Sinkó Sándor később Nagy Lajos perében a korábbi nyilvános köszönettel szöges ellentétben, meglehetősen visszataszító módon vallott Nagy Lajos ellen. Meg kell jegyezni, hogy a vádaskodó Sinkóval szemben a bíróság elutasította a Nagy Lajos által tanúskodásra kért Csik János és Birkás Imre (a Kádár-kormány és Békés megye tanácsa közötti hivatalos összekötő) kihallgatását. (544/15. sz. dokumentum.) Birkás Imre egyébként december 8-án megismételte a november 30-i orosházi vb ülésen már megtörtént felkérést: legyen Nagy Lajos a vb elnökhelyettese. (Vö. 544/18. sz. dokumentum, ill. BéML Orosháza vb jkv. 1956. november 30.) 1956 novembere és 1957 januárjának vége-februárjának eleje között nagyot változott a világ: a jegyző- könyvi dicséret, köszönet a múlté, Nagy Lajos vádlott, majd elítélt lett. Kádár Magyarországán, a megtorláskor forradalmi bizottsági elnök nem lehetett vétlen. 526. Orosháza, 1956. november 13. A forradalmi munkástanács jelentése Orosháza közellátási helyzetéről Kivonat a kétoldalas iratból, melyet a leíró hitelesített. — BéML — B. 202/1957. -A szöveg az eredeti, gyorsírásos feljegyzés alapján készült 1957. február 11-én. 32
