Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok
fegyverezték fel. A fentiek alapján állítom azt, hogy Trausznitz részt vett a szervezésében a fegyveres erőnek, amelyek a szovjetek ellen harcoltak volna.1 Tudomásom van arról, hogy Trausznitz Budapestre, Békéscsabára, Ózdra járt és ott a „munkástanácsok”-kal vette fel a kapcsolatot. Amikor Budapestről hazajött, elmondta, hogy beszélt egy „munkástanács taggal”, azok [így] nem ismerik el a Kádár-kormányt, sztrájkolnak, ő fenn fogja tartani továbbra is a kapcsolatot és fog informálni bennünket. Majd kijelentette, hogy „nem ismerjük el mi sem a Kádár-kormányt, és a sztrájk mellett vagyunk”. Még decemberben is a sztrájk mellett foglalt állást és a munka ellen lázított.1 2 Több esetben tett szovjetellenes kijelentéseket a dolgozók előtt. Továbbá tett olyan kijelentést is, hogy „ez nem marad így soká, újra fogjuk kezdeni”. Azt hangoztatta, hogy többpártrendszer legyen, ne csak egy párt működjön. Kérdés: Mikor és milyen körülmények között szerzett tudomást arról, hogy néma tüntetés lesz? Felelet: 1956. december 6-án este Trausznitz az üzembe jött, mi ekkor kártyáztunk. Ekkor közölte velünk, hogy Békéscsabán volt, ott néma tüntetés volt. Majd kijelentette, nekünk is meg kell csinálni holnap, szolidaritást kell vállalnunk. Mitőlünk, tudomásom szerint a „munkástanács” épületébe ment. 1956. december 7-én 9—fél tízre mentünk be a gyülekezési helyre, mivel Trausznitz azt mondta előző nap este, amikor beszélt a tüntetésről, hogy 10 órakor lesz a gyülekező a felvonulásra az állomás előtt. Kérdés: Trausznitz, mielőtt Önökkel közölte, hogy néma tüntetés lesz, volt-e olyan hangulat a dolgozók között, hogy tüntetni akarnak? [így.] Felelet: Határozottan állítom, hogy nem volt olyan hangulat a dolgozók között, hogy tüntetni akarnak, mielőtt Trausznitz erről nem beszélt és fel nem vetette. Kérdés: Mikor sztrájkoltak Önök decemberben? Felelet: 1956. december 10-én az üzem leállt, mivel 48 órás sztrájkot hirdetett ki.3 A sztrájk megszervezésében Trausznitz és Diószegi Pál volt benne és még mások is. A 48 órás sztrájkot azért hirdették ki, mert a budapesti „munkástanácsot” leváltották. 1956. december 20-21. lehetett, amikor Trausznitz és Búza Budapestre mentek a csepeli „munkástanács” üzemi személyeihez, valami megbeszélésre. Arról nincs tudomásom, kivel beszéltek és mit. Egyebet előadni nem tudok, a jegyzőkönyv a vallomásomat tartalmazza, amelyet elolvasásom után [így] aláírtam. Felvette: Benkovics Sándor Bencsik László tanú Tisztázat, Benkovics s. k. aláírásával, Bencsiké hiányzik. - BéML - B. 202/1957. 1 A szovjetek elleni harc tervezéséhez és annak leállításához 1. 525., 544/3., 544/8., 544/10., 544/14., 544/15., 544/18., 550., 553/1. sz. dokumentumok. 2 Az orosházi sztrájkokhoz 1. 521., 529., 544/8. sz. dokumentum. 3 A Nagy-Budapesti Központi Munkástanács 1956. december 8-án hirdetett (megyei és nagyüzemi küldöttek is jelen voltak) 11-12-ére általános sztrájkot, mivel a Kádár-kormány elzárkózott a munkáskövetelések elől, a központi munkástanácsot ellenforradalmi szervezetnek nevezte, egyes tagjait - és más munkástanácsok tagjait is - őrizetbe vétette. - Szakolczai 221. 84
