Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok
Közben folyt a paraszti érdekképviseleti szerv megalapozása is. A feljegyzés írója szerint már 800 településen foglalkoztak ezzel. Vita folyt a paraszti birtokhatár kérdésében és már a tagdíjról is szó esett (10 Ft/kat. hold). Vö. 539., 540., 541., 542. sz. dokumentum. Megemlítendő: a városi munkástanácsot Nagy Lajos - a körülmények nyomása alatt - dec. 9-én vagy 10-én feloszlatta. (Vö. rendőrségi vallomása, 1957. február 27. 544/6. sz. dokumentum.) A központi munkástanács és a munkástanácsok nélkül még december közepén sem lehetett Orosházán irányítani. A vb december 14-i ülésén, melyen meghívottként jelen voltak a munkástanácsok vezetői és a szovjet városparancsnok is, maga Csik János vb-elnök jelentette ki, hogy a munkástanácsokra támaszkodni kell, azok részei az államigazgtásnak egyrészt javaslatukkal, másrészt biztosítva a tömegkapcsolatot. Határozattá lett, hogy minden vb ülésre két munkástanácsi vezetőt meghívnak. - BéML Orosháza vbjkv. 1956. december 14. 537. Orosháza, 1956. december 7. A városi központi munkástanács felhívása a megyei nyomdaipari vállalathoz Orosháza Város Központi Munkástanácsa Békés Megyei Nyomdaipari Vállalat Munkástanácsa Békéscsaba A vállalat nyomtatásában „Orosházi Hírlap” címen 1956. december 6-i kelettel sajtótermék jelent meg. Ez a sajtótermék Orosháza egész közönségének nagy felháborodását váltotta ki. Egyrészt amiatt, hogy e sajtótermék önmagát „dolgozók lapja” címen jelöli meg. Holott a város lakosságának csupán ezrelékekben kifejezhető csekély töredékének hangját jelenti. Továbbmenőleg azért, mert az Orosházi Városi Tanács épületében jelzi önmaga szerkesztőségét, holott csupán hírlapárusítás céljára bocsátotta egyes napilapoknak rendelkezésre ezt a helyiséget a városi tanács. Továbbá súlyos kifogása Orosháza munkásságának az, hogy a város lakosságának közismerten csekély töredékét képviselő MSZMP-nek sajtója legyen ugyanakkor, amikor a munkásság széles rétegeit képviselő munkástanácsok újsággal nem rendelkeznek. Sértőnek tartjuk ezért a dolgozók nagy tömegeire, hogy amíg a dolgozók túlnyomó része sajtóval nem rendelkezik, addig ennek a csekély kisebbségnek hírlap állhasson rendelkezésükre [így]. Végül a szóban forgó lap tartalmával kapcsolatban alakultak ki a legsúlyosabb aggályok. A csaknem kivétel nélkül a valóságtól eltérő tartalmú közlemények megtévesztők az újságolvasóra. A nyomtatott betű erejével igazságtól eltérő értesüléseket és gondolatokat közölnek és ébresztenek, mely közlésekkel a dolgozó nép magát nem azonosíthatja! E lap szellemével nem értünk egyet! Azt veszélyesnek tartjuk az olyany51
