Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok - A szeghalmi járásra vonatkozó iratok
csendőrködés után kivált a csendőrségtől, mert munkások előállítására nem vállalkozott. A csendőri szolgálatát részben Zsadány községben töltötte, oda is nősült, apósa fűszerüzletében segédkezett egészen 1950. évig, azután Budapestre ment dolgozni, és ott a Fémáru- és Szerszámgépgyárban helyezkedett el, többszörös sztahanovista lett, ugyancsak többször elnyerte a szakma kiváló dolgozója címet, és kiváló dolgozó oklevelet is szerzett, ámbár a havi keresete állandóan 2000 forint körül mozgott, a sok utazás annyira kifárasztotta, hogy visszavágyott a falujába, és így 1956 nyarán a Zsadány község tanácsánál megüresedett tűzoltó gépkocsivezetői egyik állást elnyerte. Az 1956. október végi események hullámai a sarkadi járásban is éreztették hatásukat, és így a sarkadi járási pártbizottságtól 1956. október 27-én, a déli órákban távbeszélő értesítés érkezett a zsadányi MDP-szervezet részére, hogy a községben megbízható kommunistákból alakítsanak a rend biztosítására őrséget. Erről a távbeszélő értesítésről tudomást szerzett a munkabeosztásánál fogva úgyszólván állandóan a tanácsházán tartózkodó vádlott is, másrészt pedig az embereket Zsadány községben is vásárlási láz ragadta magával, és a tanácsháza környékén összeverődött tömeg követelte a bezárt földműves-szövetkezeti üzletek kinyitását. Ez a két körülmény vádlottat, Nagy Pál zsadányi lakost és másokat is arra ösztökélt, hogy a rend fenntartása végett és a közvagyon megvédése céljából Zsadányban is nemzetőrséget kellene szervezni. Ez a szervezés vádlott kezdeményezésével meg is történt. Zsadány községben is választottak október 28-án „forradalmi bizottságot”. A választás alkalmával különböző jelszavak hatásától megtévesztett tömeg követelte a tanács vb akkori elnökének, Blága Józsefnek is a leváltását. Ez a következő napon meg is történt. Vádlottat sem a „nemzetőrségbe”, sem a „forradalmi bizottságba” nem választották be, mégis bizonyos mértékig a vádlott is belekeveredett az eseményekbe. Október utolsó napjaiban elterjedt a híre Zsadány községben, hogy egy Balogh János nevű géplakatosnál, aki korábban MDP-tag volt, és aki rendszeresen részt vett az MDP székházának az őrzésében, fegyver van. Ezekben a napokban a tanácsháza környékén a vádlott Fábián Imre, volt nemzetőr-parancsnok társaságában összetalálkozott Németh Antal és Kovács János nemzetőrökkel, akik éppen szolgálatba indultak. A vádlott felvetette ennek a két fegyveres nemzetőrnek - ha erre kifejezetten parancsot nem is adott -, hogy nézzék meg, Balogh Jánosnál nincs-e eldugva fegyver. A két nemzetőr el is ment a Balogh János lakására, megkérdezték tőle, hogy van-e nála fegyver elrejtve, mert úgy értesültek, hogy fegyvereket rejteget. Házkutatást nem tartottak, ámbár odaérkezésükkor ezt bejelentették, csak egy ideig ott tartózkodtak. Október 29-én, egy hétfői napon megjelent Zsadány községben Gyuris János, volt államvédelmi alhadnagy, aki a sarkadi járási kapitányságon nyomozói szolgálatot teljesített. A község szélén őrködő nemzetőrök Gyuris Jánost bekísérték a tanácsházán lévő nemzetőri szobába, és egyszer csak megjelent ott a vádlott is, és Gyuris felé, akit korábbról ismert, olyan kijelentést tett, hogy „mi 423
