Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok - A szeghalmi járásra vonatkozó iratok
Éjjel cédulákat dobáltak be az udvarokra, amelyeknek tartalma forradalmi jelszavak volt, párttagoknál pedig bizonyos fenyegetéseket tartalmaztak. Itt jegyzem meg, hogy az utcai tüntetés alkalmával beszédet mondott Nagy Károly, később mint a forradalmi tanács elnöke, Oláh József gyulai lakos és Tarsoly Lajos zsadányi dolgozó paraszt. A 42 tagú forradalmi bizottság túlnyomó része nemkívánatos elemekből állott. így a tanácsban főszerepet játszott: Krasznai József volt csendőr törzsőrmester. Blága József vb-elnök bejött a hivatalba okt. 31-én. Bejövetele célja az volt, hogy a munkát tovább folytassa. Azonban a tanácsháza 4-es számú hivatali helyiségében találkozott Nagy Károly, Krasznai József és Nagy Pál forradalmi tanácstagokkal és Nagy Károly behívta az elnöki irodába, ahol közölte vele, hogy azonnal távozzon a tanácsházáról. Blága József vb-elnök kérte, hogy egy kicsit több időt engedjen arra, hogy az iratait szedje össze, de erre Nagy Károly, a forradalmi tanács elnöke azt mondta, hogy rendben van, de gyorsan szedje össze a holmijait, mert tudja, hogy mi vár rá. így nevezett iratait gyorsan összeszedte és eltávozott a tanácsházáról. Ugyanebben az időben eltávolították Tóth Andor Jánosnét, Fehér Mátyást és a begyűjtési hivatal dolgozóit, valamint a pénzügyi hivatal dolgozóit. Később 3 nappal pedig Kádár Sándor vb-elnök- helyettest is. A forradalmi tanács megkezdte a működését. Nagy Károly lett a forradalmi tanács elnöke. Bögre István vb-titkár és Kenderesi Lajos, az elnökhelyettes, és a tanácsapparátusából Birizdó Istvánná maradt meg. A további munkálatokról csak annyit tudunk, hogy a fent említett bizottsági tagok feloszlatták a termelőszövetkezeteket és a helyi kisipari szövetkezetei. El akarták tüntetni a párt által létrehozott építményeket. A fent említett bizottság továbbá írt levelet olyan kulákoknak, akiknek a háza államosítva volt, és azoknak vissza is utalta a házát azonnali hatállyal. Az állami gazdaság tulajdonát képező földterületen lévő erdőterületre olyan személyeknek adta ki a favágási engedélyt, amely tagosítás alkalmával került az állami gazdaság tulajdonában. Egynémelyik volt kulák 80-140-160 db fát is kivágott, mint pl. Juhász Antal, Tóth Lajos és Kereki Lajosné kulákok. A forradalmi tanács működése után mindjárt sztrájkra hívta fel a dolgozók figyelmét. A sztrájkok egymást követték, miáltal a termelő munkát akadályozva, a község nyugalmát bojkottálták. A sztrájkok szervezésében fő szerepet játszott: Krasznai József és a tanács vezetősége. Működése alatt a forradalmi tanács akadályozta a postahivatal munkáját, nem kézbesítették megfelelően a leveleket és a sajtót. A távbeszélő forgalmat akadályozták, és azt csaknem ellenőrzésük alá rendelték. Akadályozta a forradalmi tanács, illetve bizottság az iskolai tanítást, ámbár a nevelőknek a tanítási szorgalom meg volt arra, hogy bármi is lesz, a tanítást tovább folytassák, de ehhez a forradalmi bizottság nem nyújtott segítséget, inkább azt gátolta. Megállapítást nyert, hogy a forradalmi bizottság jelzője alatt működő személyek tevékenysége ellenforradalmi jellegű volt, és minden munkájukkal az ellenforradalom célkitűzéseit segítették elő. 420
