Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok - A szeghalmi járásra vonatkozó iratok
Kovács egyértelműen kommunistaellenes, de ugyanakkor emberséges és jóérzésű volt. A vádirat (uo.) számos olyan vádat tartalmazott (pl. verte az AVH-sokat, rendőrt akart agyonlőni), amiért igen súlyos büntetés járhatott volna. Szerencséjére a két tanúskodó AVH-s tiszt tisztességes volt, és mentő tanúként szerepelt. A bíróság számos egyéb hamis vádat is kiszűrt a tárgyaláson. Kovács perét megelőzően, az 1957. március 26-30. közti, Vésztőn tartott járásbírósági tárgyaláson 12 személy felett ítélkeztek Torma rendőrszázados és Kardos AVH-s alhadnagy súlyos bántalmazása miatt. Sós Imrét, Vígh Lászlót, Törőcsik Arpádnét, Elek Gyulát, Huszár Gergelyt, Mogyorósi Pált, Hevesi Istvánnét, Hagymási Mihályt, Lázár Bálintot, Pardi Endrét, Hízó Sándort és Kónya Istvánt 6 hónaptól 2 év 6 hónapig terjedő börtönre ítélték „csoportosulás útján elkövetett, hatósági közeg elleni erőszak és egy rendbeli súlyos testi sértés” miatt. Valamennyien kisemberek voltak, napszámosok, törpebirtokosok, munkások. Október 27-én részt vettek a nagy tömegfelvonuláson és tüntetésen, melyben fő szerepet a MÁV munkásai játszottak. A tanácsháza erkélyéről beszédek hangzottak el, az akkor országszerte ismert követeléseket közölték pontokba szedve, leverték több épületről és a szovjet emlékműről is a vörös csillagot. Egyesek követelték, hogy a tüntetésen vegyenek részt - fegyver nélkül - a rendőrök is; ez általános kívánság lett, amit a rendőrök teljesítettek. Két rendőr (az egyik AVH-s) azonban a rendőrségen maradt, s őket keresni kezdték. Torma rendőrszázados és Kardos AVH-s alhadnagy az ablakon át egy mellékutcába menekült, de utolérték őket, és elszabadultak az indulatok. Tormával szemben sokaknak volt elszámolnivalójuk a Rákosi-korszakból, Kardost pedig csupán AVH-s mivolta tette gyűlöletessé. Rettenetesen megverték őket, eszméletüket vesztették; a jó érzésű emberek (köztük a vádlottak egy része is) jóvoltából kerültek a vésztői orvosi rendelőbe, majd mentővel a gyulai kórházba. Mindketten súlyos sérüléseket szenvedtek. Az 1. r. vádlott és későbbi elítélt, Sós Imre egyébként október 27-én tagja lett a vésztői forradalmi bizottságnak, miként egyik vádlott-társa, Huszár Gergely is. Sós a továbbiakban mindent megtett, hogy a községben további kilengések, atrocitások ne történhessenek. így is 2 év 6 hónapra ítélték, igaz, Torma századost egy jókora kővel fejbe ütötte. Nem sokon múlott, hogy Vésztőn nem történt még nagyobb és súlyosabb atrocitás; számosán követelték a rendőr és az AVH-s felakasztását, de felülkerekedett a tömeg jóval nagyobb, emberséges része. (A szeghalmi járásbíróság ítélete: B. I. 43/1957-14. -BéML-B. 541/1957.) 657. Szeghalom, 1958. szeptember 9. A megyei bíróság ítélete a vésztői Pardi Sándor ügyében Kivonat az 5 oldalas tisztázatból, melyet s. k. írt alá Horváth Lajos tanácsvezető bíró, Pribojszki Andrásné és Hangyái Józsefné ülnök. - BéML - B. 1072/1958. A 37 éves Pardi földmunkás volt, izgatás és zsarolás miatt ítélték el 8 hónapra. Már jóval az ítélet előtt elbocsátották traktoros állásából, bányamunkára került Tatabányára. 1956-ban testi sértés miatt 3 havi javító-nevelő munkára ítélték s a 417
