Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)

Dokumentumok - A szeghalmi járásra vonatkozó iratok

hívására több fiatal megjelent Oláh Sándor lakásán, és azt magukkal vitték a tanácsháza elé. Mikor Oláh Sándor a tanács épülete előtt álló Csete István vádlott köze­lében elhaladt, vádlott emelt hangon, magából kikelve többek között olyan kije­lentést intézett Oláh felé, hogy „te piszkos csirkefogó, te építetted fel az emlék­művet, te tedd rá a kötelet, mert ha nem, felültetünk a tetejébe és úgy huzatjuk el”. Ezután kezébe adták Oláh Sándornak a vontatókötelet, aki mások segít­ségével rákötötte azt az emlékműre, majd a vontató segítségével ledöntötték az emlékművet. Az emlékmű ledöntése után Csete István vádlott magából kikelve ismét szidalmazni kezdte Oláh Sándor községi párttitkárt, kihez többek között olyan kijelentést intézett, hogy „te piszkos csirkefogó, Sztálinista, Rákosista [így], evett volna meg a fene Debrecenben. Alig tudom magam visszatartani, hogy össze ne törjelek. A kezemben vagy, de nem akarom bepiszkolni veled a keze­met, lesz még rád gondom. Azonnal menj és takarítsd ki a szemetet a párthe­lyiségből”. Csete István vádlott a szemét alatt a pártbizottság helyiségében lévő dekorációs anyagokat értette. Oláh Sándor ennek az ellentmondást nem tűrő felszólításnak eleget tett. Nyomban ezt követően egy több főből álló bizottság (köztük vádlott is) félrevonult, hogy az ellenforradalmi követeléseiket pontokba szedjék. Egy vi­déki röplap mintájára 17 pontos ellenforradalmi követelést állítottak össze, melynek megtörténte után ezt vádlott felolvasta a jelenlévők előtt. Ennek utolsó pontja követelte Oláh Sándor községi párttitkár és más vezetők „független bíró­ság” elé való állítását. Nem sokkal később, a vádlott vezetése mellett, megválasztották a jelenlé­vők a községi „forradalmi bizottságot” és annak elnökéül Csete István vádlot­tat. Ugyanekkor egy 60 főnyi nemzetőrséget is megválasztottak. Egyes jelenlé­vők követelésére vádlott elrendelte a kintlévő vadász- és egyéb fegyverek ösz- szeszedését. A beszedett fegyvereket egy ideig Kádár János segédrendőr elzárva őrizte, de később a nemzetőrség tagjai, a község rendjének biztosítása céljából, ezekkel teljesítettek szolgálatot. A megalakult „forradalmi bizottság” még ezen a napon, vagyis október 28. napján Balázs György vb-titkár kivételével leváltotta, illetve állásától elbo­csátotta a községi tanács vb vezetőit és tagjait. 1956. november első napjaiban megtartott egyik „forradalmi bizottsági” ülésen vádlott javasolta, hogy a korábban adótartozás fejében lefoglalt ingósá­gokat adják vissza a volt tulajdonosoknak. A tagság ezt elfogadta és ki is adták ezeket az ingóságokat, melyeknek neme, száma vagy értéke megállapítható nem volt. Ugyanezen az ülésen felvetődött az állami gazdaság földjének a kiosztása is, azonban ebben a kérdésben sem ekkor, sem később nem hoztak határozatot. Csete István vádlott 1956. november első napjaiban minden előzetes be­jelentés vagy engedély nélkül beköltözött az újszalontai Béke tsz-be korábban betagosított volt tanyájába. Az előző napokban ugyan felszólította vádlott a tsz vezetőségét, hogy a tanyát állítsák vissza eredeti állapotába, azonban ez nem történt meg. Vádlott a beköltözése alkalmával a tanyában lévő gépállomási és tsz-tulajdont képező gépi és egyéb berendezéseket, illetve felszereléseket kido­411

Next

/
Thumbnails
Contents