Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok - A szeghalmi járásra vonatkozó iratok
1956. november 9-én a községben megjelent két szovjet katonatiszt, akik tájékozódni kívántak a községbeli helyzetről. A tanácsháza irodahelyiségében, amikor a két szovjet katonatiszt ott megjelent, jelen volt Balogh Józsefné, Czédula Imre, valamint a vádlott is. Ekkor a vádlott olyan kijelentést tett, hogy a Kádár-kormányt nem ismeri el, mert nem a nép választotta, hogy lehet az elnök, ha nem választották meg, csak a szovjetek tették meg kormányelnöknek, de úgysem lesz sokáig kormányon, mert nincs tömege és nem törvényes kormány, csak bábkormány (Czédula Imre és Balogh Józsefné tanúk vallomása). November 5-én vagy 6-án a tanácsházán, részben az ellenforradalmi tanács tagjaiból, részben pedig a párt részéről jelenlévők megbeszélni kívánták az ellenforradalmi tanáccsal való átmeneti együttműködést és ekkor a jelen lévő Paulik Mihály párttitkár, Vida Pál vb-elnökhelyettes, Kalmár Mihály rendőr őrsparancsnok, valamint Kajós Ferenc előtt a vádlott a munkás-paraszt kormány elnökét börtöntölteléknek és megbízhatatlannak nevezte, amiért Kalmár Mihály figyelmeztette is a vádlottat, hogy tartózkodjon ilyen kijelentésektől. November 12-e táján egy gyűlésen, amelyen részt vett a budapesti pártbizottság részéről Tóth Mátyás is, a felszólalásokra válaszolva közölte, hogy egyelőre többpártrendszerről nincs szó, majd a kormány eldönti, hogy miképpen lesz, mire a vádlott a kommunistákra célozva kijelentette, hogy: „maguk mindig hazudtak és most is hazudnak”. 1956. november 4-e után egyes ellenforradalmi elemeket, közöttük a vádlottat is rövid időre a tanácsházán őrizetbe vették, és ekkor a vádlott a szintén őrizetbe vett Leginszki Istvánnak kijelentette, hogy: „megmondottam én akkor, hogy mit kell tenni, a fejeseket ki kellett volna irtani, akkor nem történt volna ez meg”. Leginszki a vádlottól hallottakat később azután közölte Suhánszki Mihállyal (Leginszki István és Suhánszki Mihály tanúk vallomása). 1956. december elején az ellenforradalmi tanács egyik gyűlésén szóba került, hogy „civilek is fegyverrel járnak”, az ellenforradalmi tanács erre a rendőrségen tájékozódott és ott azt a felvilágosítást kapta, hogy egyes párttagoknak, így Suhánszki Mihálynak is adtak ki fegyvert. Amikor az ellenforradalmi tanács ülésén Kovács Pál a fentieket bejelentette, a vádlott dühösen kijelentette, hogy ha találkozik Suhánszkival, kiragadja kezéből a fegyvert és megveri (Kovács Pál és dr. Mátraházi János tanúk vallomása). 1956. október utolsó napjai egyikén Laukó megyei pártbizottsági tag gépkocsival a községbe érkezett, s ezt látva a vádlott kijelentette, hogy: ezt is el kell intézni, hogy ne szaladgáljon az állam kocsijával (Paulik Mihály vallomása). [...] [...] dr. Vermes Vilmos Szeredi Györgyné Nosza Lajos megyei bírósági bíró ülnök ülnökh. dr.Vermes Miklós m. b. bíró Tisztázat, eredeti és s. k. aláírásokkal - BéML — B. 700/1957. Az ítélet nem közölt részéből látható, hogy volt tanú, aki rendőri nyomásra, megfélemlítve vallott. Volt olyan vád, amit hitelesen nem bizonyítottak, de a bíróság 402
