Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok - A szeghalmi járásra vonatkozó iratok
hold földet is kapott. A vádlott Tótkomlóson édesanyjával élt együtt, aki azonban 84 éves korában, folyó év február 7-én elhunyt. A vádlott nőtlen. Magába zárkózott életmódot folytat. Az ellenforradalom előtt politikai téren semminemű szereplése nem volt, a faluban politikailag tekintélye nincsen. [...] [...] 1952. évben a tótkomlósi „Alkotmány” tsz tagja volt, azonban 1953- ban a tsz-ből kilépett, és azóta mint egyénileg dolgozó művelte 2 és Vá hold földjét. A vádlott a tanácsi szervek előtt mint rossz adófizető volt ismeretes és emiatt Spisják Pál, korábban végrehajtó, a sertését 1955-ben transzferálta1. 1956. október hava előtt Suhánszki Mihály állatfelvásárló pedig megtagadta a vádlottnak sertésre való szerződéskötést, minthogy előzőleg a leszerződött sertés átadása körül bonyodalmak voltak. A vádlott Spisják Pálra és Suhánszki Mihályra a fenti esetből kifolyóan neheztelt. 1956. október hó 23-án Budapesten kirobbant ellenforradalmi események hatására 1956. október 29-én a délelőtti órákban a Békés megyei Tótkomlós községben - amely községnek 70%-a szlovák anyanyelvű, a többi lakosa pedig Csehszlovákiából áttelepült [magyar] személyekből áll, a piactéren ellen- forradalmi gyűlést tartottak, amelyen „forradalmi bizottságot” választottak. A „forradalmi bizottságba” vegyesen beválasztottak a község szlovák ajkú lakosaiból is, és a községbe Csehszlovákiából áttelepült lakosokból is. így választották be az ellenforradalmi tanácsba a vádlottat is, aki a gyűlésen jelen volt, azonban ott tevékenységet nem fejtett ki. Ezen a napon, a délutáni órákban vagy kb. 30 főből álló tömeg - köztük a vádlott is - elment a tanácsházára, és ott Laukó István hivatalsegédtől követelték, hogy adja ki a szovjet emlékműről az előző napon már leszerelt ötágú vörös csillagot2. Laukó István erre elment Tóth Mátyás tanácsi dolgozóhoz és közölte vele, hogy követelik a csillag kiadását. Tóth Mátyás elment Laukó Istvánnal a tanácsházára, és ott átadta Laukó Istvánnak azon kamara kulcsát, amelyben a csillagot elzárták. Laukó István azután a kamarából kihozta a csillagot, ekkor vádlott két kezébe fogva a csillagot, odavágta a folyosó párkányához, miközben azt mondotta, hogy „egye meg a fene, erre már szükség nincs”. Az ütés következtében a csillagot borító üveg összetört és kihullott, s a tömeg ott taposta a tanácsháza folyosóján. [...] [...] Ezen a napon a megválasztott ellenforradalmi tanácstagok a tanácsházán megbeszélést tartottak, és ekkor szóba került egyes tanácsi vezetőknek a leváltása is. Ekkor az ellenforradalmi tanács úgy határozott, hogy 1-2 dolgozót „fizetéses állományba” helyez. [Talán: fizetéses szabadságra küldött.] November 4-e utáni gyűlésen pedig ezen személyek - Buda Pál és Hováthné - visszahívását határozták el, amit azonban a vádlott ellenzett. [...] [...] 1956. október 29-én, az esti órákban több párttagot, úgymint Paulik Mihály párttitkárt, Suhánszki Mihályt, Spisják Pált, Lóczi Istvánt, Bocskai Jánost stb. őrizetbe vettek, majd másnap, vagyis október 30-án elengedték őket. Ez alkalommal, amikor az őrizetbe vett személyek kettesével a tanácsházáról eltávoztak, az utolsók között eltávozó Spisják Pálnak a vádlott kijelentette, hogy számolni fog vele, mert az adóból kifolyóan személyes ügyük van (Bocskai János és Spisják Pál tanúk vallomása). 401
