Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok - A szeghalmi járásra vonatkozó iratok
na volt, s ezen gazdálkodott. Vádlott iskolái elvégzése után az asztalossegédsé- get tanulta ki. 1945-ben települt át Magyarországra. Itt az első években alkalmi munkákkal foglalkozott, majd 1952. évben MÁV pályamunkás lett. 1955-ben lett tsz-tag, s 1957. évben ez ügy miatt kizárták. Ettől kezdve letartóztatásáig a Budapesti Epületkarbantartó Vállalatnál dolgozott szakmunkásként. Pártnak vagy tömegszervezetnek tagja nem volt. Sovány Pál V r. vádlott szülei 1945 előtt 8 kh. szántóföldjükön gazdálkodtak. Vádlott 1945 után 6 kh. örökölt földjén gazdálkodott, s jelenleg is ezen gazdálkodik. 1953-ban nősült. Felesége szüleinek 10 kh. szántóföld vagyonuk van. Vádlott 1945-ben a Független Kisgazdapárt ifjúsági szervezetének lett a tagja, de e tagsága 1956. év közepe fele2 megszűnt. Ezután politikai tevékenységet nem folytatott. Az 1956. október 23-án megindult ellenforradalmi megmozdulás hírére Tótkomlós községben is mozgolódás indult egy úgynevezett forradalmi bizottság megalakítására. A helybeli pártbizottság és népfrontbizottság, látva az események alakulását, elhatározta, hogy maga kezdeményezi a „forradalmi bizottság” megalakítását. Ennek érdekében népgyűlést is hívtak össze. Az említett szervek összeállítottak egy névsort „forradalmi bizottsági” tagként való megválasztásra, s ezeknek megválasztását az 1956. október 29-i népgyűlésen Lugosi Mátyás ottani tanító fel is olvasta. [így.] Mielőtt a tényleges népgyűlés megkezdődött volna, az MNDSZ helyiségében kb. 200-250 fő körüli tömeg gyűlt össze azzal a céllal, hogy az elgondolásuk szerinti összetételű bizottság összeállítása érdekében a jelöléseket megejtsék. Ezen a megbeszélésen részt vett többek között Varga Sándor II. r. vádlott is, aki nyilván ebben vezető szerepet is játszott, mert végül őt bízták meg azzal, hogy a készített jelölési listájukon szereplő személyeket megválasztásra ajánlja. Amikor Varga II. r. vádlott társaival a piactéren lévő gyűlésre érkezett, már folyt a szavazás a Lugosi által javasolt személyek megválasztására. Ezek közül egyeseket a tömeg megválasztott, másokat pedig nem. Amikor Lugosi javaslatait befejezte, az emelvényre lépett Varga Sándor II. r. vádlott is, aki felolvasta javaslatul az előzőleg készített listán szereplőket. Eközben mondott többek között olyasmit is, hogy most mi, magyarok választunk. A vádlott által javasolt személyek nagy részét megválasztották, s ennek tagja lett Lachata István I. r. vádlott is. A „forradalmi bizottság” elnökévé azután Vancsik Istvánt, míg alelnökké Kajos Ferencet választották meg. Tagja lett, többek között, az ellen- forradalmi bűncselekmény miatt azóta elítélt dr. Adamkovics Ágoston ottani ügyvéd is.3 Egyébként a „forradalmi bizottság” vezető tagjai megválasztásuk után olyan ellenforradalmi tevékenységeket hajtottak végre, amelyekért büntető eljárás is indult ellenük. A „forradalmi bizottság” megválasztása után intézkedéseket tett a nemzetőrség megalakítására, s összekötőként Lachata István I. r. vádlottat jelölték ki, a parancsnoki teendőkkel pedig Varga Sándor II. r. vádlottat bízták meg. Helyettese Král Lajos III. r. vádlott lett. A helybeli rendőrség felsőbb utasításra a „forradalmi bizottság” rendelkezéseit követte a továbbiakban, a felettesektől kapott utasításokon kívül. Miután még 1956. október 29-én olyan utasítást kapott Kalmár Mihály 396
