Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok - A szeghalmi járásra vonatkozó iratok
re, 200 (kettőszáz) forint értékű ingó vagyonának az elkobzására, mint mellék- büntetésre, Kocsányi Albert IV. r. vádlottat 1 (egy) évi börtönre, mint főbüntetésre, 300 (háromszáz) forint értékű ingó vagyonának az elkobzására, 2 (kettő) évre a büntető törvénykönyvben meghatározott egyes jogoktól való eltiltásra, mint mellékbüntetésre, Sovány Pál V. r. vádlottat 10 (tíz) hónapi börtönbüntetésre, mint főbüntetésre, 500 (ötszáz) forint értékű ingó vagyonának az elkobzására, 1 (egy) évre a büntető törvénykönyvben meghatározott egyes jogoktól való eltiltásra, mint mellékbüntetésre ítéli. Král Lajos III. r. vádlott börtönbüntetését 3 (három) évi próbaidőre feltételesen felfüggeszti. [...] [...] Indokolás: A megyei bíróság vádlottak nyilatkozata, a kihallgatott tanúk vallomása, az ismertetett okiratok és a tárgyalás egyéb adatai alapján a következő tényállást állapította meg: Lachata István I. r. vádlott szüleinek 1945 előtt 38 kát. hold közepes minőségű szántóföld vagyona volt. 1945-ben ebből a földből 8 holdat apja eladott, 1952-ben pedig 10 holdat az állam vett át tőlük felajánlás folytán. A többi föld még ma is megvan, azt apja és testvére munkálja. Vádlott 1949-ig apja gazdaságában dolgozott, ekkor megnősült, s ez idő óta apósa 10 kh. földjén gazdálkodott 1952-ig, amikor apósa földjével tsz-be lépett, vádlott pedig Budapestre ment segédmunkásnak1. 1953-ban újra visszatért szülőközségébe és ettől kezdve 8 kh. bérelt földön gazdálkodott. Vádlott apja cselédet csak addig tartott, amíg fiai neki segíteni a gazdálkodásban nem tudtak. Vádlott pártnak vagy tömegszervezetnek tagja nem volt. Varga Sándor II. r. vádlott szülei a mai Szlovákiában 14 kh. szántóföldjükön gazdálkodtak 1945 előtt. Vádlott előbb kisegítő családtagként dolgozott. 1939-ben a katonai szolgálata keretében pótcsendőr volt, s ebben a beosztásában maradt a magyar csapatok Szlovákiába való bevonulásáig. 1947. évben áttelepült Magyarországra, s ettől kezdve itt él. 1952-ig napszámosként dolgozott, majd 1955-ig gyári segédmunkás volt. 1955. évben 6 kh. szántóföldet bérelt, s ettől kezdve ezen gazdálkodott. 1945-ben nősült, s szüleinek 12 kh. szántóföld vagyonuk volt. Pártnak vagy tömegszervezetnek tagja nem volt. Král Lajos III. r. vádlott szüleinek 1945 előtt 1,5 kh. szántóföld vagyonuk volt. 1945-ben, a földreform során földjük 5 kh-ra egészült ki. Maga vádlott 1945 előtt földműves-napszámos volt. Ezután is ilyen munkát végzett, s a vádbeli időben állami gazdasági munkásként dolgozott. 1945-ben belépett a szociáldemokrata pártba, s a munkáspártok egyesülésekor nem került az MDP tagjai közé. 1954. évben kötött házasságot. Felesége apja kéményseprő foglalkozású volt. Kocsányi Albert IV. r. vádlott apjának 1945 előtt 10 kh. szántóföld vagyo395
