Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)

Dokumentumok - A szeghalmi járásra vonatkozó iratok

1956. október 29-én de. 9 órakor kitűzött választásra a békési forradalmi tanács kiküldte Juhász István [György] volt csendőr békési lakost,1 és Liszkai László tarhosi begyűjtési megbízottat, aki börtönből szabadult 1955. évben.

Az állomás mellett lévő térségen 200 főnyi tömeg gyűlt össze és az ellenforradalmi szervezők a csendőr vezetésével felmentek az épület töltésére és megnyitotta a Juhász csendőr a forradalmi tanács választó gyűlését.

Megválasztották a forradalmi tanácsot, melynek tagjai: Pocsai István elnök, Dobi Sándor elnökhelyettes, Barabás József, Egeresi Lajos, Hajnal István tagjai. [így.]

A választás után Pocsai István elnök szózatot intézett a néphez, melyben kifejtette, hogy hogyan kell egy községet vezetni kommunista vezetők nélkül. Elhangzottak a szavak: „oroszok haza, le a kommunistákkal”, kijelentette, izraelistákkal [így]. O a kommunistákkal együtt nem dolgozik. Felelősséget vállalt a tömeg előtt, hogy hajlíthatatlanok lesznek az „áruló kommunista rendszer” előtt [így].

Kijelentette, hogy a község kommunista vezetői ne hagyják el a gyűlést, jelenjenek meg a tanácsteremben. A gyűlés végén a helyi rendőrt megtámadták. Józan érzésű emberek megvédték az ütlegeléstől. A tanács nagytermében összejött az első forradalmi tanács, Pocsai István megnyitotta a gyűlést, berendelte a község két választott funkcionáriusát, hogy hallgassák végbe a gyűlést.

írógépet és adminisztrátort kértek. Azelőtt kijelentették, hogy kommunista vezetőre nincs szükség, a község két törvényes vezetőjétől megvonták az elnöki és titkári megszólítást, megbízólevelet adtak a község belügyeibe az ők utasít[ása] után avatkozhattunk be. [így.]

Ekkor kidolgozták a 15 követelési pontot, és ígértek a népnek sokat. Akkor Pocsai István javaslatot tett, hogy a község régi vezetőségének véleményét kérjék ki.

Németh László kifejezte, hogy ragaszkodunk a község régi ügyének az intézéséhez, mivel rendelet nélkül törvénysértést elkövetni nem akartunk. Építkezéseket terveztek, melyet a község egy számlájáról akartak fizetni, ekkor ellentét alakult ki, mivel a pénzfelvételi csekken a tanács törvényesen választott vezetői megtagadták az aláírást.

29-én este megszervezték a népőrséget, őrizték éjjel a község és a párt függetlenített vezetőit, indok az volt, hogy a nép ne bántalmazza őket. Ellenben elgondolásuk az volt, hogy a községet el ne hagyják.

A választás alkalmával kijelentették, hogy a községben kommunista pártot nem ismernek el, megtiltottak minden kommunista gyűlést, a kommunistákat minden helyről kizárták. Ennek fő kezdeményezője az ellenforradalmi tanács vezetői voltak. [...]

[...] Amikor Magyarországon 1956. október utáni napokban szocialista érzelmű emberek látták, hogy gyilkolják hazánk hű fiait, a becsületes kommunistákat, láttuk, hogy ellenforradalom van Magyarországon.

1956. nov. 4-én Kádár elvtárs vezetésével megalakult az MSZMP. Ennek híre bejárta a falvakat is, így Tarhos községben is megalakult 1956. nov. 6-án. Melytől a községi tanács legelőször segítséget kapott. Később a Járási Intéző Bizottság [így; MSZMP] végül a járási tanács vb-től írásbeli útmutatást kapott.

Amikor a járási párt intézőbizottság gyűléséről hazajöttem, a községi for361