Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok - A szeghalmi járásra vonatkozó iratok
vasutasok, börtönből kiszabadult bűnözők, lumpenproletárok és egy-két megtévesztett személy végezte. Ezek voltak, akik egy pár nap múlva teljhatalmú megbízást adtak a kulákok, csendőrök, az izgágáknak, majd a népi hatalom ellenséges személyeinek [így] a járás és a községek irányításához. Vésztőn, tehát járásunk területén elsőnek, a forradalmi tanács megalakult október 27-én és tisztes szerephez jutott, így több büntetett előéletű személy, majd volt csendőr és így tovább. - így pl. a forradalmi tanács elnöke és egyben a végrehajtó bizottság elnöke lett Sós Imre, aki hatóság elleni erőszak miatt volt elítélve. Első intézkedése másnap az volt, hogy nagygyűlést szervezett és a rendőrségtől is a hatalmat átvette, majd egy takaros volt csendőr, név szerint Siklósi Istvánt bízta meg a nemzetőrség vezetésével. Ennek legfőbb feladata volt azonnal, hogy a községben lévő összes csendőröket a nemzetőrség tagjainak rögtön beszervezte. A továbbiakban pedig ugyancsak volt csendőrbarátját, Balogh Józsefet, forradalmi tanácselnökének választatott meg, de gondoskodott Láda Ernő volt hortysta [így] zászlós vb-titkári funkcióba való beállításáról is. Persze a hatalom átvétele Vésztő községben sem ment simán, itt ugyanis Torma rendőr szds.-t, majd Kardos ávh. alhadnagyot félholtra verték. A vésztői tapasztalatot a vasutasok stb. gyorsan eljuttaták járásuk többi községeiben [így] részben telefonon, részben pedig futárok útján. Ennek hatása másnap, 29-én megmutatkozott, amikor járásunk minden községében a forradalmi tanácsok megalakultak. A vésztői huligánoskodás még Füzesgyarmat községben jelentkezett, ahol ugyanis a községi pártbizottság titkárát súlyosan megverték, majd egyik tsz-tag lábára (1945-ös párttag) kötelet kötöttek, név szerint Nagy Istvánnak, majd bántalmazták Karacs Béla begyűjtési csoportvezetőt is. A fenti cselekmények elkövetésére való buzdítást kezdeményezték pl. Füzesgyarmaton Csóka kulák és társai.2 Körösladány, Bucsa, Szeghalom községekben viszonylag békésebben vették át az ellenforradalmi erők a hatalmat. Ezekben a községekben is, pl. Körösladányban Tóth Kálmán volt csendőr törzsőrmester lett a forradalmi tanács elnöke, egyben a nemzetőrség parancsnoki tisztségét is kisajátította, majd később pedig a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke lett. Hozzá hasonló elemek lettek Körösladány község forradalmi tanácsának tagjai, pl. Szatmári Lajos horthysta őrmester, Fekete Mihály horthysta szds., Kovács Károly kulák, Dunai József büntetett előéletű középparaszt és Szitás Imre lumpenproletár.3 Bucsa községben a forradalmi tanács elnöke Váradi Béla, büntetett előéletű volt papnövendék, Simon Mátyás jutási őrmester, Kozma János büntetett előéletű, részeges egyén.4 Szeghalom községben a forradalmi tanács elnöke H. Kiss Ferenc büntetett előéletű, rehabilitált kulák, majd tagjai Szigeti Gyula 150 kh.- as kulák és Deák Jenő tanár, aki később a járási fegyveres erők parancsnoka lett. Ugyancsak a helyi fegyveres erők parancsnokává Mészáros Ferenc volt csendőrt bízták meg, aki a nemzetőrség tagjait kulák és hasonló elemekből alakította ki.5 Járásunk két kisebb községében is erőfeszítések történtek, hogy a forradalmi tanács ott is megalakuljon. Kertészsziget községben Sisák Zoltán horthysta alhadnagy lett a forradalmi tanács elnöke, majd gondoskodott a lumpenproletár, majd nacionalista személyek beszervezéséről. Első dolguk volt a párttagok és vb-tagok üldözése. így történt meg az, hogy az idős Lakatos Istvánnét fojtogatni kezdték lakásán.6 354
