Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok - A sarkadi járásra vonatkozó iratok
lenforradalom visszavonult és ismét korábbi taktikáját alkalmazta, a dolgozókat sztrájkra és bojkottra [így] szólította fel. Az ellenforradalom a fegyveres harc, valamint a sztrájk és a bojkott [így] csatájának elvesztése után sem adta fel a harcot. Most a rémhírterjesztés eszközére tért át, hogy a visszatérő nyugalmat, a megkezdődött munka folyamatát és a megszilárduló törvényes rendet zavarja. Például községünk vonatkozásában is olyan rémhíreket terjesztett, hogy a megjelenő adóztatási rendszer aranykoronánként 60 Ft-ban lesz megállapítva. Ezen keresztül is zavarkeltést kívánt volna előidézni a dolgozó parasztság körében és gátat kívánt volna emelni a termelés elé. Az ilyen rémhírterjesztésekre is a munkás-paraszt kormány már most is megadta a nyilatkozatában az 1957-es adóztatási rendszerre vonatkozólag [így], mely az 1956-os évtől eltérő nem lesz. De ugyanakkor már egy sor bizonyos adócsökkentésre vonatkozó rendelkezést hozott, például a mezőgazdasági fejlesztési járulék eltörlése, vagy a magánkisiparosoknál 20%-os csökkentés.3 Tisztelt tanácsülés, kedves Elvtársak! De nézzük meg röviden, hogy hogyan is alakultak és hogyan hatottak az októberi események községünk lakosságára. Az október 25-i budapesti események községünk vonatkozásában is már azon a héten jelentkezni kezdtek, ami megmutatkozott abban, hogy a volt kisgazdapárt jobboldali vezetői mind nagyobb számban kezdtek mozgolódni, köztük olyanok, akik [az] események előtt csak ritkán voltak láthatók. Október 27-ig általában azonban a lakosság körében nyugalom volt tapasztalható. 27-én éjszaka már ellenforradalmi személyek Békéscsabáról és Budapestről is keresték fel [így] községünket és utasításokat adtak a járási katonai kiegészítő parancsnokság, valamint a járási DISZ-vezetőség felé, hogy 28-ára, vasárnapra, mozgósítsák az ifjúságot és a lakosságot a felvonulásra és tüntetésre. Ez a felvonulás előkezdete volt, mely folytatódott volna a budapesti eseményekhez hasonlóan. [így.] A felvonuló tüntető ifjúság és lakosság élére Szarvasi György állott. Már ebből látszódott az, hogy ez már előre el volt készülve az ellenforradalom által szervezett, a lakosság békés nyugalmának a felcsigázására. [így.] Már ezen a gyűlésen felszólította [így] az ott lévő tömeget, hogy jelentkezzenek a nemzetőrség tagjai sorába, amelynek élére és annak irányítására saját magát nevezte ki, de ugyanakkor már ezen a napon a délutáni órákban előre megszervezett és kiadott intézkedést tett a forradalmi tanács megalakulására. Az első ülés alkalmával létrehoztak egy 3 tagú bizottságot, amelynek feladata az volt, hogy a forradalmi, illetve az ellenforradalmi tanács tagjaira vonatkozólag tegye meg a javaslatát és azoknak a névsorát állítsa össze. A forradalmi tanács az összeállítás után, október 30-án szervezett parasztgyűlés [így] alkalmával Hajdú György által szervezett és megtartott ülésen választották meg. [így.] A forradalmi tanács tagjai megválasztása után, ugyanezen a napon a forradalmi tanács saját kebelén belül megosztotta funkcióit és az ellenforradalmi tanács elnöke élére [így] Szarvasi György került, s így az ellenforradalmi tanács, valamint a népőrség irányítása az ő kezébe került. Elnökhelyettesévé pedig Frecska Mihályt, volt malomtulajdonost választották. De lehetne sorolni még tovább azoknak a személyek a neveit, akik ezekben az időkben tevékenykedtek. Tevékenységük október 30-tól november 4-ig tartott, de ez alatt a napi 300
