Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok - A sarkadi járásra vonatkozó iratok
1 Az ítélet nem közölt részéből kiderül, hogy ebből 7 hónapot nem kellett letöltenie, mivel közkegyelem alá esett. 2 A Legfelsőbb Bíróság 1958. január 28-i ítéletéből (uo.) láthatjuk, hogy bizonyítottan csak Gesztre telefonált azért, hogy a vb-elnököt a szokásos módon összehívott emberekkel fogadják. 603. Sarkadkeresztúr, 1957. március 18. Cs. Patkás József vb-elnök jelentése a falu forradalmi időszakáról Járási Tanács vb. Sarkad 1956. október 28-án este 8. tájban küldöttség jelent meg a községi tanács épületében azzal a feltétellel, hogy bejelentsék szándékaikat a tüntetésre. A küldöttség vezetője K. Patkás János volt, aki a gyulai kórházban teljesített mentői szolgálatot. Ezt megelőzően délután 4 órakor gyuláról érkező Bacsa Irén, aki a gyulai harisnyagyárban dolgozott, már a község nyugalmát délután megzavarta és szervezkedett nyíltan a tüntetésre. A tüntetés engedélyezve lett, amely mindaddig szépen zajlott le, amíg a községben lévő pártbizottság épületéhez nem ért a tömeg. Itt kerítésen keresztül mászva ifjúság és Dale Zotte [másutt Dale zotte Celeszte] Czeleszte1 vezetésével betörtek a párt székházába és mindennemű dekoráció, drapédiát lecibáltak. Ennek másik vezetője ifj. Frankó János volt a székház betöréséhez. Ekkor este meglett választva a nemzetőrség, a javaslatunkat részben sem fogadták el, amit aznap állítottunk össze. A forradalmi bizottság nevét pontosan megjelölni nem tudom, tekintettel arra, ezek a bizottságok nap-nap után változott, jó néhány nevet tudunk csak belőle megemlíteni, jobban mondva, akik a községi végrehajtó bizottságot helyettesítették, Bajkán István, Ferenczi Sándor, Puskás György, Orvos György, Germán József, Györfi Béni. Ez a bizottság működését egy személy kivételével 1956. december 27-ig folytatta. Majd később Puskás György helyett Bírta Albert lett a végrehajtó bizottság elnöke. Tudomásom szerint kulákok, csendőrök és Hortysta tisztek a bizottságba nem szerepeltek, tekintettel arra, hogy ez a bizottság állandóan változott. 1956. október 29-én teljes egészében szétbomlasztották a tanácsi szervet és ekkor megválasztották az úgynevezett forradalmi bizozokmányt. A vezetők leváltása akkor történt, 29-én az egész tanácstagság leváltása is. Egyszer és mindenkor törvénytelennek ismerték el a tanácsot. A megjelölt úgynevezett ellenforradalmi végrehajtó bizottság tagjai között részben kisiparosok, részben egyéni termelők, egyébb tevékenységéről mint ellenforradalmi bizottságnak nem tuduk. Abból kifolyólag, hogy előző beállítottságok milyen volt, felsorolni nem tudom, mert megnyilvánulásuk előzőleg nem volt. Bár az ellenforradalmi bizokmány mikor megalakult, tervbevették a községben lévő termelőszövetkezet feloszlatását, amelyhez a bizotmány tagja közzül leltározóbizottságot küldtek ki, Király Lajos, Szabó Imre, hogy felszámolják a termelőszövetkezet vagyoni helyzetét. Ez a bizottság vette el a termelőszövetkezetnek 1956-ban épült vilanydaráló malmát is, amelyet egy hét múlva visszaadták. 283
