Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)

Dokumentumok - Az orosházi járásra vonatkozó iratok

Itt is felmerül a kérdés: milyen rendőrség az, melyet fegyvertelen emberek simán leszerelnek? 1962. április 16-án a sátoraljaújhelyi börtön nevelőtisztjei arról számoltak be „jellemzésükben”, miszerint Pribék részt vett a váci börtön elítéltjeinek 1960. április 7-8-i éhségsztrájkjában (a nagy és híres börtönsztrájkban a békéscsabai Hrabovszki László is részt vett; a megmozdulás kiváltó oka az volt, hogy a részleges amnesztiarendelet csak a két évnél rövidebb időre ítéltekre volt érvényes - vö. 87. sz. dokumentum). Magatartását negatívan ítélték meg: többször kapott fenyítést, gondolkodása folyamatosan jelzi a „megbánás hiányát”. (Uo.)

1 Jeneit és Sajtit elítélték, vö. 586. sz. dokumentum.

2 Figyelmet érdemel, hogy az MSZMP járási vezetői pisztollyal voltak felfegyverezve.

585.

Budapest, 1957. augusztus 30.

A Legfelsőbb Bíróság ítélete a sarkadi Kesztyűs János ügyében

A Népköztársaság nevében!

A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága

Budapesten, 1957. év augusztus hó 30. napján tartott nyilvános fellebbezési tárgyaláson meghozta a következő

végzést:

a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntettével és más bűncselekmény elkövetésével vádolt Kesztyűs János honvéd és társa bűnügyében a Legfelsőbb Bíróság a Szegedi Katonai Bíróság B. I. 239/1957. számú ítélete ellen bejelentett fellebbezéseket

elutasítja,

az előzetes letartóztatásban eddig eltöltött időt Kesztyűs János honvéd vonatkozásában beszámítja.

Indokolás:

Az elsőfokú bíróság Kesztyűs János honvéd vádlottat népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette és ezzel halmazatban elkövetett, társadalmi tulajdon elleni lopás bűntette miatt 3 évi börtönre, 1 évre az egyes jogoktól való eltiltásra és 500 Ft értékű vagyonelkobzásra ítélte.

Ennek a bűnügynek két vádlottja volt, a II. r. vádlott vonatkozásában az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedett.

A katonai bíróság ítélete ellen Kesztyűs János honvéd vádlott enyhítésért, védője pedig a tényállás téves megállapítása miatt, ennek keretében a bűnösség megállapítása miatt, valamint enyhítésért jelentett be fellebbezést.

221