Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok - Az orosházi járásra vonatkozó iratok
elnökét stb. mondván, ha nem akarják, hogy vér folyón a község utcáin, akkor oszlassák fel a termelő szövetkezeteket. így oszlott fel a Lenin Tsz. és a Kossuth Tsz. is. Az ellenforradalmi bizottság tudta, hogy nagy tömeggel nem rendelkezik, ezért igyekezett tömegbázist kialakítani magának. November 4-ke előtt megalakították a Kisgazda pártot Varga Lajos elnökletével, és a házon belől az Szoc.dem. pártot és a paraszt pártot. November 4-ke után ezekről az akciókról lemondtak, mivel az MSZMP szervezése volt napirenden. Az ellenforradalmi bizottság polgári elemei a Tanító Árpád és Balogh Károly instrukciójára megkezdték a nemzeti kommunista pártra való előzetes szervezkedést, ászt hirdették, hogy a nemzeti kommunista pártnak 6000. tagja fog lenni, csak elkel távolítani az útból az akadályt, Szabó Lajost Községi Párttitkárt, Csősz Vilmost, a gimnázium igazgatóját és a híveiket. Ezek ellen megindították a rágalom hadjáratot. Rákosistáknak, Sztálinistáknak, merevnek, akaratosnak és erőszakosnak nevezték őket a volt Párttagok előtt és igyekeztek lejáratni őket. Valójában pont ezek az elvtársak voltak azok, akik hívei voltak a Pártnak és nem hagyták cserbe a Pártot. Ez a hírverés viszonylag hosszú ideig akadájozta a Párt szervezését, míg lenem leplezték. Pártszervezet és a Tanács nov. 4-ke utáni eseményekben elsősorban a sztrájk elleni akcióban fejtett ki agitációt. Ez ment szavakban és írásban egyaránt, a kormány elismeréséért folytatott harcot a Párt, ez egybe esett azok lejáratásával, akik a kormány einem ismeréséért harcoltak röpcédulákon, falragaszokon, falfestéseken, stb. közben voltak a megyénél, a járásnál és helyben aktíva értekezletek is. A lakosság ellátásáért is kemény harcot folytatott a Párt. A Termelő szövetkezetek felbomlása ellen személyesen lejártuk a Tsz. vezetőket és kioktattuk, hogy hogyan tudják áthidalni a Tsz. felbomlását. így született meg az a határozat a Tsz-ben, hogy majd 1957. őszén bomoljunk fel. A Pártszervezet mindent elkövetett azért, hogy megakadájozza a legfontosabb funkciókba ellen- forradalmi elemek bekerüljenek, azzal, hogy lejáratásukra akciót szerveztek. A Párt harcot folytatott annak érdekében, hogy azok az elvtársak akik nov. 4-ke után újra elfoglalták munkahelyüket, maradjanak ott, harcolt a felosztott Tsz- ek újjá szervezéséért, az iskola megkezdéséért, valamint a végleges munkás tanács megválasztásáért és hogy azokba becsületes emberek kerüljenek be. 4. így telt el nov. 4-től december 6-ig a harc. Álandóan hogy a demokratikus elemeknek kellet engedni, hol pedig előre nyomulni. Az ENSZ-ben a magyar ügy tárgyalásával egyidőben, a községben az ellenforradalmi elemek feléledtek és a Budapesten lezajlott nő tüntetés és különböző tüntetések hírei a községbe is eljutottak. Észt használta fel az ellenforradalom a községben, hogy békés tüntetést szervezzen és igy a sztrájk bizottság és a községi forradalmi bizottság az üzemekben, a hivatalokban mozgósította a munkástanácsban lévő embereit a december 6-i békés felvonulásra. Ez a felvonulás a Cukorgyárból indult el, hol köteleztek minden dolgozót a felvonulásra. Ez a felvonulás délután 2. órakor kezdődött, mely egybe esett a Békéscsabáról haza küldött szabadságos katonákkal. Ezek összeverődve, békés tüntetés ürügye alatt lefegyverezték a községi őrsöt és az ott szerzett fegyverekkel lefegyverezték a Járási kapitányságot, a Kieg-et és a vadászokat. A rendőrség lefegyverezése már régi terve volt a forradalmi bizottságnak. Már nov. 10-én Széplaki Imre és a többi fasiszta társai ezen a terven dolgoztak azzal, hogy arra izgatták a bevonuló katonákat, hogy ne vonuljanak 211
