Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok
Az ítélet indokai: 1956. október 27-én a gépállomáson ideiglenes munkástanácsot választottak, melynek elnöke Marjai, helyettese Sülé lett. Másnap a dolgozók követelni kezdték a vezetők leváltását. Sülé ebben vezető szerepet játszott; határozattá lett Gönczi István igazgató, Varga János párttitkár, Kórógyi János mechanikus és Varga Pál főállattenyésztő elküldése, majd ezt korrigálták és Varga János, Kórógyi János csak más munkakört kapott. A gépállomáson is volt könyvégetés (Rákosi-, Sztálin-művek, brosúrák); ebben Hegedűs szerepe volt „jelentős”, ő fekete zászlót is készített és kitette mások felkérésére (valószínűleg a forradalom áldozatai emlékére). Ugyanő a pártvezérek képeit arccal a fal felé fordította. A végleges munkástanács-választáson az összes dolgozó (300 fő) jelen volt; a gyűlésen Sülé elnökölt. Szavazást kért, s ennek eredményeként a korábban csak más beosztásba tett Vargát és Kórógyit is elküldték. Marjai beszédet mondott, s ebben a rossz életnívó okaként azt jelölte meg, hogy minden érték kifolyik Csapnál... [mármint a Szovjetunióba]. Beszélt a sztálinista diktatúráról is, s végül barbár népnek nevezte a magyart, mivel emlékműveket állított megszállóinak. Vád tárgyát képezte az is, hogy a gépállomás Marjai és Sülé révén összes autóját, motorkerékpárját bevitte a tüzérlaktanyába, mivel azonban ez a katonaság kérésére történt, a vádat a bíróság elejtette. 558. Gyula, 1958. december 5. A megyei bíróság ítélete az orosházi Kerekes Károly ügyében Kivonat a négyoldalas másolatból, melyet az irodavezető írt alá és látott el a bíróság pecsétjével. - BéML - B. 1187/1958. Kerekes ellen dr. Kereszty Sándor városi-járási ügyész emelt vádat 1957. május 21-én fegyveres magánlaksértés miatt (uo.). A járásbíróság ezért ítélte el 1957. június 6-án 1 évre, amit a Legfelsőbb Bíróság elnöke megóvott hatásköri túllépés, enyhe minősítés és büntetés miatt (uo.). Az új eljárás során az illetékes megyei bíróság 1958. december 5-én a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel okán ítélte el Keresztest 1 évre, amit nevezett 1957. május 4.-1958. május 4. közti előzetesben töltött idejével (!) letudottnak minősített. (Az „előzetes” megnevezés nem pontos, mivel a járásbírósági ítélet jogerőre emelkedett s így az új eljárás elrendeléséig Keresztes börtönben volt.) Az ítélet „indoka”: Kerekes 1956. október végén érkezett haza a kelemenligeti állami gazdaságból, ahol dolgozott. (Kubikos volt; 1952-ben elítélték fegyverrejtegetésért, majd magzatelhajtásért.) Értesülve a rendőrtoborzásról, jelentkezett, letette az esküt a forradalmi tanács előtt, majd fegyvert is kapott. November 3-án, mivel Bánhidi Zoltán hivatásos rendőr nem volt eléggé ismerős Orosházán, Kerekes vállalta, hogy Bánhidivel és egy polgárőrrel kiszáll néhány kommunista házához fegyvereket keresni. Két helyen tartottak házkutatást, fegyver nem került elő; kerestek egy AVH-st is (K. Nagy József), de nem találták otthon. A két kommunistát, parancs ellenére, nem kísérték be, hanem felszólították őket a városi rendőrségnél való megje167
