Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)

Dokumentumok

ostromát és ezt ki is nyilvánítottam. Nem értettem egyet a követelések egyes pontjaival sem. Igaz, hogy volt olyan gondolatom is, hogy egyes pontok helye­sek, megfelelnek a valóságnak. Azt is kinyilvánítottam otthon, hogy vízzel és könnyfakasztó bombával kellett volna elhárítani a tömeg ostromát. A pártbizottság felfegyverzésére én adtam utasítást, viszont a lefegyver­zést a tömeg követelte. Ezt a lefegyverzést a törzsfőnök1 hajtotta végre. [...] [...] Az elsőfokú bíróság előtt D. Kovács hadnagy elismerte, hogy az ütő­szegeket kiszedettem velük.2 Arról nem tehetek, hogy a másik tárgyaláson már nem mondta ugyanezt. Az a véleményem, hogy személyi bosszú volt a vallomás megváltozásának oka. [...] [...] A különtanács elnökének kérdésére I. r. vádlott: A fegyvertechnikus nem tudott az ütőszegek kiszedéséről. D. Kovács hadnagy azt jelentette nekem, hogy az utasítást végrehajtották. Később tudtam meg azt, hogy a lövegeknél lőszer is volt kint. A tanúk azért vallják azt, hogy az ütőszeg is bent volt a lövegekben, hogy bennünket súlyosan elítéljenek. A többi löveget nem is vonultattuk fel sem [így], a kivontatott lövegek száma is bizonyítja azt, hogy nem gondoltunk komoly ellenállásra. [...] [...] A pártbizottság védelmét megszerveztük, az ide kiküldött katonák végig itt tartózkodtak. Az összegyűjtött elvtársakat a lakásukról hozták be, de ennek semmiképpen sem volt letartóztatás jellege; bizonyítja ezt az, hogy a já­rási pártbizottság titkára nem akarta ezt a biztonsági őrizetet és nem is hozták őt be. [...] [...] I. r. védő kérdésére I. r. vádlott: Az ezrednek ebben az időben 76 cső volt a tűzerőssége, ebből mi csak 8 löveget vontattunk ki. I. ülnök kérdésére III. r. vádlott: Nem gyűlöltem a pártot és a párttagokat, egyáltalán nem uszítottam a kommunisták ellen, igaz az, hogy a fegyverek összeszedésekor nem tettünk kü­lönbséget emberek között. Az emlékmű ledöntésével nem értettem egyet, de nem tudtam azt megakadályozni, mert ez idő alatt kellett mennem a pártbizott­ság épületéhez, ahol ugyancsak a tömegtől kellett az épületet megvédeni. Ebben az időben a hangulat nagyon szovjetellenes volt. Ebből kiindulva mondtam én Csorváson azt, hogy védekezni kell a szovjetek ellen. Teljes egé­szében megváltozott az álláspontom azután, miután Békéscsabán felvilágosítot­tak a való helyzetről. [...] [...] III. ülnök kérdésére II. r. vádlott: Szilágyi főhadnagyot azért küldtük Tótkomlósra, hogy rendet teremtsen. Általában azért jártuk a községeket ebben az időben, hogy igyekezzünk a rendet helyreállítani. Erre is, valamint a nemzetőrség felfegyverzésére is, a hadosztály­tól kaptunk parancsot. I—II. r. vádlott védője: [...] Az elsőfokú bíróság első tárgyalásán be is iga­zolódott az, hogy semmilyen bűncselekményt nem követtek el. Az orosházi ese­ményeket Gyurkó vezérőrnagy vizsgálta ki, és neki is az volt a véleménye, hogy nem terheli I., II. r. vádlottat felelősség, dolgozzanak nyugodtan tovább. Az elsőfokú bíróság tárgyalása után az orosházi sajtó sem teszi vádlottakat cikké­ben felelőssé az eseményekért. Az a véleményem, hogy az elsőfokú bíróság első tárgyalásán helyesen minősítették, és helyesen bírálták el védenceim cselekmé­155

Next

/
Thumbnails
Contents