Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok
részvétel bűntettében, és ezért őt 8 (nyolc) évi börtönfőbüntetésre és egyéb mellékbüntetésekre ítélte. Fellebbezés folytán ez a bűnügy is a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiuma elé került, amely 1957. október 2-án kelt II. 0134/1957. számú végzésével ezt az ítéletet is hatályon kívül helyezte és a Szegedi Katonai Bíróságot teljesen új eljárás lefolytatására utasította, egyben elrendelte, hogy nevezett bűnügyét is a Szegedi Katonai Bíróság különtanácsa elé utalt, előbbi bűnüggyel egyesíteni kell. Ezek után a Szegedi Katonai Bíróság jelen bűnügyben, most már mindhárom terhelt vonatkozásában tartott teljesen új tárgyalást és hozott új érdemi döntést. A katonai bíróság, szemben a Legfelsőbb Bíróság ilyen irányú végzései ellenére, az ügyet nem különtanácsban tárgyalta, mert a népbíróságok felállításáról szóló törvény kifejezetten előírja, hogy a népbírósági eljárásnak - a katonai bíróságok előtti különtanácsi eljárásnak - csakis ügyészi indítványra lehet helye, márpedig egyik fellebbviteli szakból visszaadott bűnügyben sem indítványozta a katonai ügyészség - erősen feltehető, hogy célszerűségi okokból - a népbírósági eljárás lefolytatását, illetve különtanácsi eljárást, így a katonai bíróság az ügyet rendes tanács előtt tárgyalta le. A bíróság ezen a tárgyaláson a terheltek vallomása és részbeni ténybeli beismerésük, valamint a tárgyaláson kihallgatott nagyszámú tanú vallomása és a széles körű bizonyító eljárás anyaga alapján az alábbiakat vette bizonyítottnak: I. terhelt Kristóf Bertalan t. őrgy. szegényparaszti családból származik, édesapjának a felszabadulás előtt 5 kát. hold földje volt, jelenleg azonban már 7 hold földön gazdálkodik. Vádlottnak 5 testvére volt, de már csak ketten élnek. Terhelt négy polgárit végzett, amit 1944-ben fejezett be, amikor is tényleges katonai szolgálatot teljesített. [így.] 1944-ben szovjet hadifogságba került, ahonnan 1946-ban tért vissza, de még ugyanebben az évben a néphadseregbe jelentkezett. 1949-ben tüzértiszti iskolát végzett, melynek elvégzése után osztályparancsnoki beosztást nyert. Szolgálati ideje alatt különböző beosztásban dolgozott, volt osztályparancsnok, ezredparancsnok-helyettes, ezredparancsnok. Cselekménye elkövetése idején a honvédség orosházi tüzérezredének volt a parancsnoka és helyőrségparancsnok. Vádlott büntetlen előéletű. Nős, felesége szintén szegényparaszti származású, egy 6 éves és egy 8 hónapos kisgyermekük van. Terhelt az ellenforradalmi eseményekig, évek óta párttag volt, működése és magatartása ellen azt megelőzően sem politikai, sem katonai szempontból kifogás nem merült fel. II. terhelt Szarka Dániel t. őrgy. kisiparoscsaládból származik, apja önálló csizmadiamester volt, ő maga 8 elemit végzett, utána csizmadiatanuló lett és ekként dolgozott édesapjánál, 1943-ban történt tényleges katonai szolgálatra való bevonulásáig. 1944 szeptemberében azután, mint tényleges katona, szovjet fogságba került, és onnan 1948 nyarán tért vissza. Hazatérte után előbb a Buda Vidéki Gyapjúfonóban dolgozott mint segédmunkás, majd később üzemrészi párttitkár lett. Majd 1949-ben, önkéntes jelentkezés útján, ő is a Kossuth Tüzértiszti Iskolára került, ahol alosztály-parancsnoki tanfolyamot végzett fhdgy.-i rendfokozattal. Előbb Miskolcra került osztályparancsnoknak, majd 1950 októberében magasabb parancsnoki tanfolyamra küldték. Ennek elvégzése után 146
