Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)

Dokumentumok

létén, mikor az esperesi kerületek kialakultak, és mint járási tanácstag, a járási békebizottság tagja a helyi szervekkel a kapcsolatot fenntartotta. És igyekezett a presbitériumban is bizonyos kis változást eszközölni, ekkor kezdődött az ellentét kiéleződése Fürcz és Aranyi között. Ebben, hogy ez ilyen formában bekövetkezett, Aranyi is hibás volt, ugyanis Aranyinál fennállott az a hiba, hogy bizonyos anyagiakat, vagyis stóladíjakat teljesen magánál tartott és így támadási felületet adott Fürcz Ervinnek, amelyet Fürcz előszeretettel felhasznált, és több mint egy éven át gyűjtötte az adatokat Aranyival szemben. A presbitérium 1956 nyarán Aranyival szemben a bizalmat felmondta, és így a püspök kénytelen volt Aranyit felfüggeszteni. Az ügyének a kivizsgálása nem történhetett meg, mivel az októberi események bekövetkeztek, és Aranyi elkerült Orosházáról és Fürcz ismét győzedelmeskedett. Jelenlegi lelkész Orosházán Koszorús Oszkár, Rákó- czi-telepről került oda, aki Fürcz Ervinnel jelenleg titokban együtt dolgozik, ugyanakkor nyilvánosság előtt azt a látszatot keltik, hogy mind a kettő esperes akar lenni. És egymást támadják állami és egyházi szervek előtt.

Fürcz Ervin az októberi események alatt tanúsított magatartása a következő: A legelső dolga az volt, hogy az ellenforradalmi tanáccsal közösen értekezleteken részt vegyen. A presbiter tagokból [így] Farkas Béla ügyvéd, nyugalmazott csendőr őrnagy, egyben egyházmegyei főjegyző, kb. 15-20 éve presbiter tag, Kovács Lajos főmérnök, Balázs Ambrus ügyvéd, szintén 15-20 éves presbiter tagok. Komoly vezető szerepet töltöttek be, és kettő közülük 5-5 évre lett elítélve.4 O ezekkel a személyekkel állandó kapcsolatot tartott fenn. A presbitériumban voltak kb. 8-10 olyan fő [így], akik az ellenforradalmi tevékenységekben aktívan részt vettek, egyben aktív állandó pártfogói.

Fürcz Ervin egy alkalommal az ellenforradalmi tanácsnál is tartott egy beszédet, amely beszédet jegyzőkönyvileg is megerősítettek [így].

Fürcz Ervin az októberi napokban első tevékenységeként az alábbiakat tette: felutazott Budapestre, a fiát a másodéves teológiáról kiíratta és a Szegedi Orvostudományi Egyetemre íratta be, ezt teljesen maga végezte el, kihasználva az akkori helyzetet. Később Ordassal a kapcsolatot felvette és egy-két ízben fent is járt nála, és kérte a püspök segítségét, hogy tegye esperesnek Orosházán. A püspök ezt Orosházán tartott lelkészi értekezleten, a tavasz folyamán a lelkészek előtt javaslatba is tette oly formában, hogy O el tudná képzelni [azt, hogy] a lelkészek s az egyházak [így] megválasztanák Fürcz Ernőt [így] esperesnek.

Fürcz és Ordas között már az elején említett kapcsolat régen fennáll. Ok együtt jártak teológiára és külföldi tanulmányi úton is voltak. Az októberi események során egymást támogatták, segítették. Mind a kettőnek az volt a vágya, hogy Fürcz esperes legyen Orosházán.

Úgy a megyei, mint a járási szervek az itten felsoroltak alapján nem látják alkalmasnak Fürcz Ervin esperessé való megválasztását és ehhez nem is járulunk hozzá. [így.] És a lelkészeknek túlnyomó többsége [sem?] tartja megfelelőnek Fürcz esperessé való megválasztását.

A megyei szervek és az én javaslatom a következő: Orosházáról az esperesi székhelyet javasoljuk áttenni Szarvasra. Szarvasi és Orosházi [így] egyházak közt az a különbség, hogy Szarvason két ev. egyházközség van, ó- és újtemplomi, négy lelkésszel és egy s[egéd] lelkésszel. Orosházán viszont egy egyházközség, két lelkész, és egy s[egéd] lelkész van. Mind a kettő járási székhely és az es142