Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok
gett. Azon védekezését sem fogadta el a bíróság, hogy a járási pártbizottságnál csupán Sárkány r. törzsőrmestert motozta volna meg a tömeg követelésére, mivel e tekintetben úgy Sárkány r. törm., Seres János pártőr, valamint Marovszki fhdgy. tanúként kihallgatásukkor egyöntetűen azt adták elő, hogy vádlott több személyt megmotozott, úgy őket is, és több személyt falhoz állított. Ugyancsak előadták ezek a tanúk, hogy a pártbizottság teljes lefegyverzése vádlott önhatalmú, agresszív kijelentései és magatartása miatt történt meg. Vádlott volt az, aki úgy a pártfunkcionáriusoktól, mint a pártőrség tagjaitól követelte, nemcsak a honvédségtől kapott 10 db pisztoly leadását, hanem ezen túlmenően az egész fegyverek [így] leadását. Vádlott volt az, aki önkényesen, önhatalmúlag a párt- bizottságnál a páncélszobában, valamint az egyik mellékhelyiség padlásán házkutatást tartott a fegyverek keresése céljából. Vádlott e tekintetben azt adta elő védelmére, hogy a tömeg követelésére cselekedett így, valamint azért, hogy ne a tüntető tömeg fegyverezze le a pártőrséget, mert annak esetleg komolyabb következményei lehettek volna. Nem vonta kétségbe a bíróság, hogy ez esetben súlyosabb következményekkel járhatott volna, ha a tüntető tömeg fegyverezte volna le a pártbizottság őreit, de lehet, hogy az meg sem történt volna. Vádlottnak lett volna feladata azt megakadályozni és megvédeni, segíteni a pártőrségnek, mintsem önhatalmúlag leszedni az összes fegyvert tőlük. [így.] Vádlottnak látnia kellett, hogy milyen veszéllyel járt, ha lefegyverzik a pártőrséget, és cselekményének társadalmi veszélyességét is látta. Azonban mindezeket figyelmen kívül hagyta, és önhatalmúlag csatlakozott az ellenforradalomhoz, annak romboló munkáját igen aktívan segítette elő azzal, hogy lefegyverezte a pártbizottságot. Cselekményével teljesen kiszolgáltatta a tömegnek úgy a pártőrséget, mint a pártfunkcionáriusokat. Vádlott védelmére azt is előadta, hogy Mátyás elvtársat, a pártbizottság titkárát fegyverrel nem kísérte fel az irodába, csupán a mellette álló polgári egyénektől vette el pisztolyát [így], melyet zsebre tett. A bíróság e vonatkozásban sem fogadta el előadását, mivel is [így] Mátyás elvtárs a tárgyaláson történő kihallgatásakor határozottan azt adta elő, hogy vádlott a derékszíján lévő pisztolytáskából vette elő szolgálati fegyverét, majd azt rá tartva kísérte fel az irodába. Azt sem fogadta el a bíróság, hogy Mátyás elvtárs önhatalmúlag adta volna át a pártbizottság fegyverét. E vonatkozásban Mátyás elvtárs azt adta elő, hogy vádlott erélyes fellépéssel követelte a fegyverek leadását. Előadta azt is, hogy a fegyverek leadását Kristóf őrnaggyal ezt megelőzően sem ő, sem a járási párt- bizottság titkára nem beszélte meg, sőt ellenkezőleg, állandóan fegyvert kértek tőlük a pártbizottság megvédése céljából, amit megtagadott. [...] [...] Vádlott védelmére azt is előadta, hogy Csorváson Papp Imre r. törm.- nek november 4-én nem adott át 3 db kézigránátot, s nem mondotta neki azt, hogy a község lakosságát szervezze meg a szovjet elleni támadásra. E vonatkozásban védelmére előadottakat szintén nem tudta elfogadni a bíróság, mivel ezen előadását a tárgyaláson tanúként kihallgatott Papp Imre és Szluka András r. törm.-ek egyöntetűen azt adták elő [így], hogy vádlott november 4-én, amikor megjelent az őrsön, felszólította őket, hogy a község lakosságát szervezzék meg a szovjetek elleni támadásra, azokkal építtessen barikádokat, úttorlaszokat. Majd 3 db kézigránátot adott át Papp törm.-nek, hogy azt használja fel a szovjetek ellen. Ugyancsak ezen tanúk előadták azt is, hogy vádlott ezen alkalom138