Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)

Dokumentumok

töltöttek az őrizetesek, majd 5-én reggel szabadultak onnan, miután a szovjet csapatok bementek Orosházára.7

A város október hó 28-tól, de különösen október 30-tól november hó 5-ig teljes egészében az ún. intézőbizottság irányítása alatt állott. Az intézőbizottság ez alatt az idő alatt különböző intézkedéseket hozott. Amellett azonban, hogy az intézőbizottság együttesen intézkedett, az intézőbizottság egyes tagjai külön- külön is intézkedtek az intézőbizottság nevében. Ilyen külön intézkedés volt dr. Potor intézőbizottsági tag által eszközölt névsor-összeállítás is, mely névsor alapján lettek őrizetbe helyezve a kommunista funkcionáriusok. Dr. Potornak ezen intézkedéséről az intézőbizottság tagjainak többsége nem tudott.

Az intézőbizottságnak egyik intézkedése az volt, hogy a kommunisták, illetve egyes funkcionáriusoknak a lakásukba bevezetett telefonkészülékeit a postánál kikapcsoltatta. Erről az intézkedésről november hó 2-án az iratoknál elfekvő átiratot küldték a postának, mely átiratot I. r. vádlott írta alá. November hó 3-án az intézőbizottság ülésen tárgyalt a bíróság és ügyészség helyzetéről. Ezen az ülésen jelen volt az ügyvédi kar három tagja, közöttük dr. Balázs Ambrus III. r. vádlott. Ezen az ülésen arról is volt szó, hogy az ún. védőőrizeteseket a laktanyából a járásbíróság börtönébe fogják átszállítani. Ezt a javaslatot azonban elvetették, s ebben, hogy ez nem valósult meg, III. r. Balázs Ambrus vádlottnak is volt szerepe. Nevezetesen III. r. vádlott ellene volt annak, hogy az őrizeteseket a börtönbe szállítsák. Ezen a november 3-iki ülésen az ügyészi állomány kérdése is felvetődött. Különösen az vetődött fel, hogy dr. Kereszty járási ügyész alkalmas-e az ügyészi teendők ellátására. Ezzel kapcsolatban III. r. dr. Balázs Ambrus vádlottnak az volt az álláspontja, hogy dr. Kereszty járási ügyész tevékenysége két időszakra tehető, az 1953 előtti és utáni időre. E kérdéssel kapcsolatban dr. Szenttornyai György olyan álláspontot foglalt el, hogy dr. Kereszty az ügyészi állás betöltésére nem alkalmas, mert igen sokan haragszanak reá. Ebben a kérdésben azonban az intézőbizottság nem döntött, csupán olyan vonatkozásban hozott határozatot, hogy a bíróságon meg kell alakítani a forradalmi tanácsot, s az elnöki tanács majd a későbbi időkben dönt az ügyészi állások betöltéséről. [...]

[...] Az intézőbizottság tagjai, így különösen I. r. Nagy Lajos vádlott ebben az időben tett olyan intézkedéseket is, amely kétségtelenül pozitívan érté- kelendők. [így.] Nevezetesen november elején lépéseket tett I. r. vádlott annak érdekében, hogy a fontosabb üzemek, így különösen a gépállomás megfelelő mennyiségű üzemanyaggal [így] legyen ellátva, hogy a munkák menete biztosítva legyen. Járt kint I. r. Nagy Lajos vádlott november hó első napjaiban a Vas- és Kályhaipari Vállalatnál, s amikor felvetődött, az ott megtartott értekezleten a sztrájk kérdése, I. r. vádlott azon volt, hogy a sztrájk ne következzen be, s ott ez irányban felszólalt. Az intézőbizottságon belül is vitába szállt I. r. Nagy Lajos vádlott olyan személyekkel, akiknek a tevékenysége oda irányult, hogy a rend és a nyugalom még fokozottabb mértékben felboruljon.

November hó 4-én a hajnali órákban az orosházi tüzérlaktanya parancsnoka, Kristóf Bertalan őrnagy a békéscsabai hadosztályparancsnoktól, név szerint Tóth alezredestől parancsot kapott arra, hogy két üteget vonultasson ki a békéscsabai út mellé.8 Miután ilyen parancs érkezett Békéscsabáról, elhangzott Nagy Imre ismeretes november 4-iki felhívása. Kristóf Bertalan őrnagy a pa110