Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 25. (Gyula, 2008)

Figyelemre méltó, hogy a vádlott egy szavára a fegyveres rendőr szó nélkül végrehajtotta a szovjet emlékmű megrongálását. A Legfelsőbb Bíróság 1958. június 9-én Királyhegyi cselekményét „demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvételre"módosította, azaz súlyosabbnak minősítette, ugyanakkor a büntetési időt változatlanul hagyta a mentő körülményekre utalva (uo.). Itt is figyelmet érdemel a védelem tanúinak a mellőzése az elsőfokú tárgyaláson. 1 A forradalmi bizottság hivatalos megalakulására Királyhegyi gépállomási intézkedését követően került sor. 417. Gyula, 1957. november 21. A megyei bíróság ítélete a kondorosi Hanzély Pál ügyében Kivonat a négyoldalas tisztázatból, melyet Horváth Lajos tanácsvezető, Csepeli Antalné és Erdős Károlyné ülnökök írtak alá s. k. - BéML - B. 70711957. Az 54 éves Hanzély az Orménykúti Állami Gazdaságban „takarmányos" volt, 1945 előtt 32 kat. holdon gazdálkodott. Földjét, tanyáját Rákosi idején betagosították, azaz elvették. 9 hónapon át tartó közbiztonsági őrizet és előzetes letartóztatás után 1 év 10 hónapra ítélték a népi demokratikus államrend elleni folytatólagosan elkövetett izgatásért. (1951-ben 2 hónapra, 1952-ben 1 év 10 hónapra ítélték közellátási „bűncselekmény" miatt: e büntetések következményeitől az 1953: 11. tvr. értelmében mentesült.) 1956. október 27-én Hanzély orménykúti munkatársai előtt az „elvtárs"megszólítás végéről, a kommunisták felelősségre vonásáról, a földek visszavételéről beszélt, miután a gazdaságban munkástanács alakult. A gazdaság vezetőjét piszkos kommunistának nevezte és a gazdaságból való távozásra szólította fel. A kommunistákat több alkalommal is szidalmazta. Hanzély a vádat túlzottnak, a tanúvallomásokat pedig csak részben igaznak, kiszínezettnek tartotta. A Legfelsőbb Bíróság 1958. május 12-én megerősítette a gyulai ítéletet (uo.). Hanzély a két ítélet közt is előzetesben volt.