Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 25. (Gyula, 2008)

1956. november 10-e körül Papp Gyula kertészszigeti lakos megjelent a kertészszigeti Béke Tsz-ben és kérte, hogy a korábban adóban lefoglalt, de a tsz által megvásárolt tehenét adják ki a részére. Mivel a tsz elnöke megtagadta a tehén kiadását, Papp Gyula megjelent a forradalmi tanácsnál és közölte ezt Sisak Zoltán I. r. vádlottal. Sisak Zoltán I. r. vádlott ekkor telefonon felhívta a tsz elnökét, hogy a kérdéses tehenet adja ki Papp Gyula részére. Ugyanakkor fel­hívta Papp Gyulát is, hogy menjen el a Béke Tsz-be és vigye el onnét a tehenét, mert mások is megtették ezt. A tsz elnöke I. r. vádlott felhívására kiadta Papp Gyula részére a tehenet, amely nem sokkal később elles közben megdöglött. Ebben az időpontban a Béke Tsz tagsága több hízódisznót vágott le ab­ból a célból, hogy azokat a budapesti munkások részére elküldjék. Sisak Zoltán I. r. vádlott ekkor felhívta a tsz elnökét, hogy a levágott hízott sertések közül egyet adjanak át Papp Gyulának, az elhullott tehén helyett. A tsz elnöke eleget tett I. r. vádlott felhívásának. 1956. november 15. napján megtartott forradalmi tanácsi ülésen Sisak Zoltán I. r. vádlott javasolta a forradalmi tanács tagjainak, hogy válasszanak egy földrendező bizottságot az állami tartalékföldek és a tsz-ek által esetleg leadandó földterületek elosztása céljából. A földrendező bizottságot e javaslat alapján megválasztották, amely 5 tagból állott. A földrendező bizottság elnöké­ül Puskás Lajos III. r. vádlottat választották meg. Ez a földrendező bizottság később a Béke Tsz földjéből kb. 100 kat. holdat, míg a tanácsi kezelés alatt álló állami tartalékföldből kb. 60 kat. holdat osztott ki. Már 1956. november dereka táján a rendőrség és a községi pártbizottság vezetői többször felszólították Sisak Zoltán I. r. vádlottat, hogy hagyja el a köz­ségi tanács épületét és oszlassa szét a forradalmi tanácsot. 1956. november 20-a körül a forradalmi tanács ülést tartott a cserepesi iskolában, ahol többek között Puskás Lajos III. r. vádlott is előadta, hogy egye­sek szervezkednek a forradalmi tanács ellen és javasolta, hogy gyűlést hívjanak össze és vigyék az ügyet a nép elé. Röviddel ezt követően az egyik napon Sisak Zoltán I. r. vádlott Garamszegi nevű cserepesi lakossal üzent Májer Gellért cserepesi tanítónak, hogy készítsen plakátokat, és november 28-ára hirdessen nagygyűlést a cserepesi kastélyba. Májer Gellért ennek a felhívásnak eleget tett és a gyűlést meghirdette. 1956. november 28-án a cserepesi kastély egyik nagyobb helyiségében, ahol ebben az időben a Terményforgalmi Vállalat raktára volt, nagyobb főnyi [így] tömeg gyűlt össze. Közben megérkezett a gyűlésre Sisak Zoltán I. r. vád­lott is, aki nyomban a megérkezése után bejelentette a jelenlévőknek, hogy a községben egyes személyek szervezkednek a forradalmi tanács ellen, és meg­kérdezte a jelenlevőket, hogy mi történjen ezekkel a szervezkedőkkel. A jelenlé­vők részéről már ebben az időben köztudott volt az, hogy Sisak Zoltán I. r. vádlott kiket nevez szervezkedőknek, és találgatások kezdődtek, hogy mi is tör­ténjen a község kommunistáival. Ekkor Fehér Ferenc II. r. vádlott olyan kije­lentést tett, hogy „ezen személyeket nem tűrhetjük meg magunk között, el kell távolítani azokat a községből". Mivel a jelenlevők csak a vállukat vonogatták,

Next

/
Thumbnails
Contents