Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 25. (Gyula, 2008)

akkor felhívta Borbély Ferencet a hivatala átadására. Ezt követően I. r. Habóczky Sándor gyakorolta a vb-elnöki tisztséget. 1956. október 29-én, de már az előző napon is több kulák személy kereste, mint a forradalmi tanács elnökét és kérték azt, hogy juttassa vissza nekik a tsz-ekbe betagosított, államosítás alá került tanyájukat, illetve házukat. 1956. október 30-án I. r. Habóczky Sándor vádlott magához hívatta Farkas Gergelyt és Kelemen Mihályt, a kötegyáni Kossuth Tsz tagjait, és utasította őket, hogy 24 óra alatt állítsák vissza eredeti állapotába Bálint Dániel kuláknak a Kossuth Tsz-be betagosított tanyáját és annak Bálint Dániel részére történt átadásáról ez idő alatt tegyenek jelentést neki. E tanya átadása meg is történt. Ugyanilyen módon adatta vissza I. r. Habóczky Sándor vádlott idős Fazekas Béla kuláknak a kötegyáni Béke Tsz-be betagosított tanyáját és Gellén Gábor kuláknak az egyik államosított házát is. Ez utóbbi személy a másik államosított házát csak azért nem tudta megkapni, mert az abban lakó honvédtiszt az I. r. vádlott felhívására sem volt hajlandó abból kiköltözni. November 4-ét követő napokban a Munkás-Paraszt Kormány felhívására Borbély Ferenc vb-elnök elfoglalta a munkahelyét és ettől kezdve, 1956. november 24. napjáig együttműködött a két tanács. Már korábban felvetődött a forradalmi tanácson belül, hogy két elnök nem lehet, az egyiket le kell váltani. Mivel vádlott nem akart lemondani elnöki tisztségéről, és mert bízott abban, hogy a gyűlésen megjelenők ismét őt fogják megválasztani, ezért szembehelyezkedett a Munkás-Paraszt Kormány rendelkezésével, e kérdés eldöntése végett gyűlést hívatott össze II. r. Nemes Sándor vádlottal. 1956. november 24. napjára hívták össze a gyűlést, ahol a mintegy 200 főnyi tömeg szavazattöbbséggel, I. r. vádlott várakozásának megfelelően, ismét őt választották meg [így] vb-elnöknek. A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság utasítására 1956. november első felében egy 10 főből álló rendőrséget szervezett Lehóczki András r. törm. Mikor a forradalmi bizottság tudomást szerzett erről, valamint arról, hogy a rendőrség tagjai többnyire kommunisták, II. r. Nemes Sándor vádlottnak, a forradalmi tanács elnökhelyettesének javaslatára 1956. november 23. napjára gyűlést hirdettek abból a célból, hogy a rendőrség személyi összetételét megváltoztassák a tömeggel. Tisztában voltak ugyanis azzal, hogy a község lakosságához mérten kisszámú szokásos gyűlésezők nagyobb része a rendőrség kommunista tagjai ellen fognak [így] szavazni. E gyűlésen történt szavazás eredménye nem okozott csalódást a forradalmi tanács tagjainak, mert a szavazatok többsége a kommunista rendőrök eltávolítását követelte, és ugyanekkor elfogadták ezek helyett a forradalmi tanács által javasolt, többnyire kulák ifjakat vagy azokkal erősen szimpatizáló személyeket. A megejtett szavazás ellenére megmaradt a rendőrség eredeti személyi összetétele, mert a békéscsabai rendőr-főkapitányság nem kívánta azt megváltoztatni, s különösen nem olyan formában, mint ahogy azt a forradalmi tanács akarta.