Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 25. (Gyula, 2008)

elvették tőlem a földet és odaadták senki embereknek, akik nem tudnak termelni. [...] [...] Az eljárás folyamán I. r. vádlott bűnösségét nem ismerte be. A tszből elvitt dolgoknál arra hivatkozott, hogy azt engedéllyel vitte el és azért, hogy neki az akkori tsz-elnökhelyettes szólt, hogy vigye el az 1950-[ben] és 1952ben betagosított dolgait. [...] [...] II. r. vádlott az eljárás folyamán elismerte bűnösségét, azonban azzal védekezett, hogy meggondolatlansággal törte össze a szobrot. [...] [...] K. Nagy Istvánné s. k. vb-tanácsvezető, a tanács elnöke Ruszinka János s. k. ülnök Erdős Károlyné s. k. ülnök A kiadmány hiteléül: Merz irodavezető Másolat, eredeti aláírások nélkül, irodavezetői hitelesítéssel és a megyei bíróság pecsétjével - BéML - B. 66811957. A Legfelsőbb Bíróság ezt az ítéletet megsemmisítette 1958. április 14-én; II. r. vádlottnál csak rongálást állapított meg, az I. rendűnél pedig nem látta az összes állítást bizonyítottnak, iratellenességet és eljárási hibákat állapított meg, továbbá tévesnek minősítette a kuláks zár mázast is, mivel 1953-ban Fazekas apját törölték a kuláklistáról. Egyébként is az apjának bár 29 kat. holdja volt eredetileg, de ennek összértéke csak 216 aranykorona volt. (A korabeli hatályos törvény 350 aranykoronában szabta meg a kulákhatárt.) A Szeghalmon rendezett újabb elsőfokú tárgyaláson, 1958. augusztus 14-15én Fazekast 1 évre ítélték, annyira, amit előzetesben és közbiztonsági őrizetben már eltöltött. Ez az ítélet középparaszti származásúnak minősítette Fazekast. A cselekmény minősítését viszont nem változtatták meg: a körösladányi 60 fős nemzetőrségben történt részvételért, a tanácselnök otthonlétének ellenőrzéséért, a volt tanyáján történt látogatásáért és kijelentéseiért az államrend megdöntésének kísérletéért ítélték el. Megállapította az ítélet azt is, hogy Fazekas apjától Rákosi idejében adótartozás miatt vettek el állatokat, felszerelést, ami motiválta őt a forradalom alatt; ugyanakkor azt is elismerték, hogy a rombolás ellen volt - már a Legfelsőbb Bíróság sem fogadta el tényként, hogy Fazekas szobrot tört össze... - s rá is szólt társára. A „bűncselekmény" minősítése úgy az első, mint a második elsőfokú ítéletben érthetetlen és alaptalan. (Uo.)