Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 25. (Gyula, 2008)

Másolat, eredeti aláírás nélkül, irodavezetői hitelesítéssel és a katonai ügyészség pecsétjével. - BéML PA. 3-7116-17. Fekete Pál, az ''56-os megyei forradalmi bizottság volt elnöke, aki évek óta gyűjti községről községre a kommunista rendszer áldozatai történetét, Kevermesen és a Mák családriál rögzített adatai szerint egészen más eseményt ismert meg. E szerint 1956. december 10-én Mák András fiának keresztelője volt. Másnap a darálóüzemhez ment, ahol belecsöppent a már zajló eseményekbe: éppen megérkeztek a karhatalmisták egy szovjet tank és páncélkocsi kíséretében és riasztólövéseket, sorozatokat lőttek ki, tömegoszlatást végeztek. (December 10-én ugyanis a kevermesi forradalmi bizottság egyes tagjait éjjel elhurcolták: ez ellen tüntetett 1000-1500 ember nemzetiszínű zászlók alatt.) Mák András a lövöldöző, fenyegető karhatalmisták közt felismerte régi ismerősét s számon kérte viselkedését. Szóváltás közben (Mák a karhatalmistát - Setényi Istvánt - mocskos gyilkosnak, az Mákot rohadt fasisztának nevezte) Mák egyet lépett a pufajkás felé, mire az beleeresztett egy sorozatot. (Fekete Pál 2006. 281. s. köv.) Rendőrségi jelentés szerint (R. napi. jel. 11484.) a letartóztatottak kiengedéséért tüntetett 1500 ember, s egyben a tanácsi vezetést kívánta leváltani. A karhatalom könnygázt, figyelmeztető lövéseket alkalmazott, s közben egyikük agyonlőtt egy embert, aki el akarta venni a fegyverét. A jelentő megyei rendőrkapitány hozzátette: megyeszerte erős a szovjet-, illetve rendőrellenesség. A rendőröket - írta - utálják, mivel a Vörös Hadsereggel együtt csinálnak rendet. A kevermesi eseményeket összefoglaló, súlyosan elfogult és torz politikai nyomozói jelentés (1959. márc.) szerint a tüntetők Gonda István párttitkárt fel akarták akasztani, s ekkor avatkozott be a karhatalom, s egy „civilt" agyonlőttek, mert egyikükre rátámadt. (ABTL 3.1.5.-0-14972. 236.) 410. Gyula, 1957. augusztus 7. Megyei ügyészségi vádirat a kevermesi Csala Ilona ügyében Kivonat a kétoldalas tisztázatból, melyet dr. Kiss László és Oláh László megyei ügyészek írtak alá. - BéML - B. 563/1957. A vád népi demokratikus államrend elleni izgatás volt, mivel Csala Ilona tanárnőt 1956. október 29-én a helyi forradalmi tanács tagjává választották s rögtönzött beszédében a 12 évi rabság utáni felszabadulást említette és azt, hogy nincs szükség már kommunistákra. Később, november 4. után nem ismerte el a Kádárkormányt. A megyei bíróság 1957. október 28-án a tanárnőt 5 hónapra ítélte (közel annyit már ült előzetesben...), de az ítéletet 3 évi próbaidőre felfüggesztette és Csalát mentesítette a büntetett előélet minden következményétől. Az indoklás szerint Csalát a község és a tanulók is szerették, nem véletlenül lett 1954-ben tanácstag és vb-tag.