Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 25. (Gyula, 2008)

évig. Ekkor fegyelemsértés miatt visszaminősítették tanítónak. Legutóbb a kétegyházi általános iskola tanítója volt. II. r. Árgyelán György vádlott középparaszti családból származik. Szülei 14 kat. hold földön gazdálkodó földművesek voltak. Édesanyjának jelenleg 8 kat. hold földje van. A többi korábban tagosítás alá került. Vádlott a felszabadulás előtt a szülei eltartása alatt élt 1949. évig. Ettől az időtől kezdve 2 kat. hold és 395 négyszögöl földön gazdálkodik. III. r. Ottlakán Péter vádlott vagyontalan munkáscsaládból származik. Édesapja vagyontalan MAV pályamunkás volt. Vádlott az iskolái elvégzése után hosszabb ideig a 7 kat. hold földön gazdálkodó nagyszülei eltartásában élt, mivel édesapja korán elhunyt. 1929. évben 5 és fél kat. hold földet örökölt és ezen, valamint az 1939. évben kishaszonbérletbe vett 40 kishold földön gazdálkodott 1946. évig. Ekkor Kétegyházán egy kisebb forgalmú vegyeskereskedés társbérlője lett, s emellett 1950. évig saját földjét is művelte. Ezt követően egészen a biztonsági őrizetbe vételéig a kétegyházi földműves-szövetkezet boltvezetője volt. IV r. Ottlakán György vádlott kulákcsaládból származik. Édesapja a felszabadulás előtt 22 kat. hold földdel rendelkező földműves volt és egy családi ház vagyonnal rendelkezett. Ez a földterület 1953. évben állami tartalékba került. Vádlott az iskolái elvégzése után 1941. évig szülei eltartásában élt. Ekkor jogellenesen külföldre (Ausztria) távozott, ahonnan 1950. év augusztus hó 2án az amnesztiarendelet alapján visszatért. Ezt követően kőműves tanuló lett a budapesti Magasépítési Vállalatnál, majd 1955. évig Békéscsabán, majd később a budapesti MAVTatarozó Vállalatnál mint kőművessegéd, ezt követően pedig mint kalauz egy évig a BESZKART alkalmazásában volt, 1955-től 1956 októberéig a békéscsabai Tatarozó Vállalat alkalmazásában volt, mint kőművessegéd. Ezt követően a biztonsági őrizetbe kerüléséig mint kőművessegéd alkalmi munkákat vállalt. I. Az ellenforradalmi események hatására a Hazafias Népfront és az MDP kétegyházi bizottsága 1957. október 27. napjára gyűlést hirdetett, hogy azon megválasszanak egy olyan bizottságot, mely képes lesz a köznyugalom fenntartását és a közrendet biztosítani. Ezen a gyűlésen létrehoztak egy ún. forradalmi bizottságot, melynek elnökéül I. r. Bolyos Tibor vádlottat választottak meg. Ez a bizottság, melyben több MDP-párttag is helyet foglalt, a község volt vezetőivel egyetértésbe kívánta a tevékenységét a körülményeknek megfelelően kifejteni. 1956. október hó 28. napján a délelőtti órákban egy négytagú vasutas küldöttség jelent meg a községházán és kifogásolták a forradalmi tanács összetételét, valamint követelték annak megváltoztatását. A forradalmi bizottság előzetes hozzájárulása nélkül gyűlést hirdettek. A gyűlésen megjelenők egy ré-