Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 25. (Gyula, 2008)

sége kulákokból, hozzátartozóikból és egy pár vasutasból állott, meglepték a tanácsháza udvarát, a tanácsapparátust kiszólították az udvarra az irodákból, az udvarra kivittek egy asztalt, s arra felállva bejelentették, hogy a jelenlegi forradalmi bizottságot leváltják, mert ez a bizottság nem felel meg a követelményeknek, csak arra jó, hogy a régi vezetőknek átjátsszak a hatalmat. Új forradalmi bizottságot akartak választani. Időközben megjelent a karhatalom, s annak parancsnoka megkérdezte a tömegtől, hogy mit akarnak. Ugyanakkor tájékoztatta őket, hogy a kormány tegnap estével forradalmi bizottságot nem ismer el. Kérte a jelenlegi forradalmi tanács tagjait, hogy oszlassák fel a tömeget. A forradalmi tanács tagjai, akik itt voltak egy páran, elmondották, hogy ők nem tudják szétoszlatni, mert hiszen ők nem is hívták őket össze, ezek, akik itt vannak az udvaron, illegálisan szervezték meg ezt az összejövetelt. Mivel az akkori karhatalmisták nem láttak még tisztán, hogy itt tulajdonképpen egy tiszta kulákszervezkedésről van szó, és az akkori karhatalmisták között, mivel az a honvédség kötelékéből alakult még akkor, egyes tagjai különböző véleményen voltak, így nem tudtak határozott fellépéssel intézkedni, hogy a tömeg oszoljon szét, hanem az egyik karhatalmista tag egy ötös tagú bizottságot javasolt, amely a tanácsapparátusban lévő dolgozókat felülvizsgálja és javaslatot tesz a leváltásukra és új emberek beállítására a járási tanácsnál. Ez a bizottság aznap meg is alakult, melynek tagjai Czentgráf Károly, Kardos János, Rotyis György, Jepure Péter, valamint Számfira Péter kétegyházi lakosok voltak. Ez a bizottság természetesen leváltásra javasolta Zöldi László vb-elnököt, Marosán Mihály vbelnökhelyettest, Ottlakán János adókönyvelőt, amit annak idején a járási tanács végrehajtó bizottsága - zárójelben mondva - szóbelileg el is fogadott az akkori körülmények figyelembevételével. December 6-án, másnap, újabb gyűlést szerveztek, ahol egyes ellenforradalmi elemek felelősségre vonták Nagy Ferenc rendőr törzsőrmestert, hogy miért hívta ki előzőleg a karhatalmat, ugyanakkor követelték, Ocskai Sándor volt párttitkár, aki már akkor a rendőrség kötelékében szolgált, hogy szereljen le, sőt egyes elemek azt követelték, hogy hozzák ide és itt vetkeztessék le, valamint költözzön el a községből. Ez a tervük természetesen nem sikerült.

1 December 7-én újabb gyűlést szerveztek, természetesen a sztrájkjelszóval egyetemben. Itt követelték már, hogy az előző napokban megválasztott ötös bizottság számoljon be a gyulai útjáról. Be is számoltak, és ugyanakkor azon a gyűlésen megválasztották a tanácselnököt, a községgazdát, az adókönyvelőt népszavazással. Ezen a gyűlésen azután választottak egy bizottságot, melynek a feladata az lett volna, hogy a földműves-szövetkezetet vizsgálják felül és a vezetőséget váltsák le. [így.] Erre a legközelebbi vasárnap gyűlést is hívtak össze, ahol vezető személyek leváltását követelték, pontosan azon személyek, akik nem is voltak tagjai a földműves-szövetkezetnek. Másnap a földműves-szövetkezet dolgozói sztrájkba léptek azon címen - akik egyébként az egész forradalmi idők alatt embertelen munkát végeztek -, hogy nem dolgoznak mindaddig, míg olyan egyének avatkoznak bele a földműves-szövetkezet életébe, akik nem tagjai a földműves-