Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 25. (Gyula, 2008)

este úgy döntöttek, hogy a tanács teljes apparátusa továbbra is végzi feladatát az ők ellenőrzésük [így] alapján. 28-án, azaz vasárnap a kulákok felébredtek és erélyesen követelték, hogy hívjanak össze újabb gyűlést, mert a forradalmi bizottság összetétele nem kielégítő, nincs képviselve minden réteg. Annak ellenére, hogy Bolyos Tibor, főképpen Grósz György szabadkozott újabb gyűlés összehívásától, a kulákok, s egyéb ellenséges elemek szervezkedésére 28-án, vasárnap délután mikrofonon újabb gyűlést hívtak össze, s ennek a gyűlésnek alapján, egyébként a kulákoktól mentes forr. bizottságba bekerült még ifj. Borbély Demeter, valamint Ottlakán György kulákcsemete, valamint Iványi István volt főjegyző. A vasárnapi ellenforradalmi szervezkedésben [így] nagyban hozzájárult egypár kétegyházi vasutas, mint például Földesi Sándor vagy Oláh Péter, kik azon este a forr. bizottságnak azt javasolták, hogy Ocskai Sándor volt párttitkárt, Zöldi László vb-elnököt, valamint Marosán Mihály vb-elnökhelyettest az állomásnál lévő bunkerba vigyék, s majd ők őrzik. Azon este a kulákok, valamint a vasutasok az említett vasutasok kezdeményezésére azonnal leváltották Zöldi László vb-elnököt, valamint Marosán Mihály vb-elnökhelyettest funkciójából. Majd az elkövetkezendő napokban a hivatali dolgozók közül leváltották Ottlakán János adókönyvelőt, Csigir György adóbeszedőt, Zentai György községgazdát, Marosán György leg[eltetési] biz. elnökét. A begyűjtési dolgozók is távoztak, de ezek nem leváltással, hanem a hivatal megszűnésével. 28- án este még felállították a nemzetőrséget, ahol egyes ellenforradalmi személyek a volt csendőröket és egyéb ellenforradalmi elemeket akartak bevenni. Mikus György vb-titkár és még egy jó pár józan forr. tanácstag erélyes fellépésére megakadályozták azt, hogy a nemzetőrségbe volt csendőrök kerüljenek be. Ennek ellenére azonban az osztályidegen elemek, ellenforradalmárok nyomására mégis kerültek be jó pár olyan elemek, akik a néptől idegenek, s az ellenforradalom szekerét tolták. Többek között a nemzetőrség parancsnoka vitéz Szelényi Béla, volt horthysta főhadnagy, jelenleg is pedagógus foglalkozású egyén lett. 29- én, 30-án, mint ahogy minden községben, így községünkben is gyűlések, gyűlések után forrongások voltak, ugyanakkor követelték a tüntetést, felvonulást, követelték a sztrájkot. Ennek ellenére, a forradalmi tanács józan tagjainak nyomására a dolgozó parasztokat mikrofonon szántás-vetésre hívták fel. Később az ellenforradalmi erők tüntetésre, felvonulásra hívták fel a tömeget. A forradalmi tanács józan tagjai tudták azt, ha felvonulnak s tüntetnek, ebből esetleg tettlegesség, különböző incidens is alakulhat, így Grósz György forradalmi tanácstag kezdeményezésére, hogy a tömegek követelésének is eleget tegyenek és le tudják vezetni ezt a hangulatot, javasolta, hogy a temetőbe vonuljanak fel, úgy a román, mint a magyar temetőbe, s koszorúzzák meg a hősök emlékművét. Ez úgy is történt november l-jén, a román temetőben Grósz György, a magyar temetőben pedig vitéz Szelényi Béla tartott beszédet. A magyar temetőben a beszéd után vitéz Szelényi Bélát egy kisebb csoport már körülvette azzal, hogy még ő mer beszélni, aki sok fiatal leventét elvitetett, s egy Bandur nevezetűnek