Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 25. (Gyula, 2008)

be ezután a községi tanács épületében lévő körzeti megbízotti irodába. A kör­zeti megbízotti iroda ekkor a nemzetőrség, de főleg vádlott birtokában volt. Az irodában vádlott arra szólította fel Kappéter Rezső rendőrt, hogy szedje le a vállpántjait. A rendőr olyan körülmények között, amilyenek elé ekkor állítva volt, ennek minden ellenszegülés nélkül eleget tett. Hozzátartozik ugyan a tény­álláshoz az is, hogy az akkor nagy számban összegyűlt okányi lakosok között olyan hangadók voltak, akik Kappéter Rezsőt szidalmazták és veréssel fenye­gették. Miután vádlott ilyen körülmények mellett leszerelte a rendőr törzsőr­mestert, hazaküldte őt lakására, helyesebben hazakísértette. Ezt követően vád­lott a rendőrtől szerzett pisztolyt állandóan magánál hordta és intézkedett Okány községben úgy, mint a nemzetőrség parancsnoka. Kappéter Rezső rendőrt még 28-án este, de ezt követő napokban is többször magához hívatta, ilyenkor fele­lősségre vonta a korábban tett rendőri intézkedéséért, bántalmazni azonban őt nem bántalmazta. K. Szilágyi Sándor vádlott október hó 29-én Horváth Gábor Okányi Községi Tanács hivatalsegédjének egy jegyzéket adott át, mely jegyzéken kb. 8­10 név volt feltüntetve. A jegyzéken többek között Szilágyi Imre,Turbucz Imre, Tari Albert, Csősz Mihály és más okányi lakosok neve volt feltüntetve. Miután vádlott a jegyzéket Horváth Gábornak átadta, nevezett a jegyzékbe beletekin­tett. Vádlott közölte ekkor Horváth Gáborral azt, hogy ő nincs rajta a névjegy­zéken, de őrá is sor fog kerülni, mivel ő is spicli volt. Ezek után utasította vádlott Horváth Gábor hivatalsegédet, hogy a jegyzékben feltüntetett szemé­lyeket értesítse le azzal, hogy azok a forradalmi tanácsnál jelentkezzenek. A hivatalsegéd ennek megfelelően a jegyzékben feltüntetett személyeket leértesí­tette. Az értesítés következtében ezek a személyek naponta háromszor jelent­keztek a forradalmi tanácsnál. A jelentkezés de. 9 órakor, du. 14 és 18 órakor történt. Legtöbb esetben Tóth István nemzetőrparancsnoknál jelentkeztek ne­vezett személyek, de számos esetben jelentkeztek vádlottnál is. A tárgyalás ada­taiból megállapíthatóan ezeknek a személyeknek azért kellett jelentkezni, mert a vádlott és a forradalmi tanács egyes személyeknek [így] megállapítása szerint ezek besúgók voltak. November hó 2-án vádlott az Újélet [így] Tsz vezetőségét telefonon hívta fel és rendelkezést adott arra, hogy hívják össze a tsz-tagságot gyűlésre. A ren­delkezésnek megfelelően még aznap este az Újélet Tsz tagságát gyűlésre hívták össze, amely gyűlésen vádlott a forradalmi tanács kiküldöttjeként jelent meg. A gyűlésen vádlott elsőnek szólalt fel, és arról beszélt, hogy a jelenlegi forradalom lehetővé tette azt, hogy mindenki szabadon fejezze ki véleményét, nem úgy, mint a Rákosi-rezsim ideje alatt. Beszélt ezután vádlott arról, hogy a pártokat meg lehet szervezni s felhívta a jelenlévőket, hogy a parasztpártba lépjenek be. Felszólalásában ocsmárolta [így] a termelőszövetkezeteket, mondván, hogy az nem „Újélet", hanem „rongy élet", és kifejezésre juttatta azon álláspontját, hogy ilyen „ruszki" kolhozokra nincs szükség, ellenben dániai-típusú [így], nyugati szövetkezeteket kell szervezni. Felszólalása végén foglalkozott azzal, hogy a tsz-ben kik voltak azok a személyek, akik az eltelt időben besúgói

Next

/
Thumbnails
Contents