Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 25. (Gyula, 2008)

levőket gyilkosoknak, rablóknak nevezték, mondották, hogy nincs géppisztoly Seresnél, mert leadta. [...] [...] A nagy zajra és Hidvégiék segélykiáltására mások is kerültek a helyszínre, ezek között akadtak józanabb emberek is, és ezeknek a felhívására a csoport és a kísérők eltávoztak a helyszínről. [...] [...] Úgy Hídvégiekről, mint Seresről köztudomású Nagyszénáson, hogy MDP-tagok voltak, kommunista érzelműek és tsz-tagok. [...] [...] Ezekre: a nyomozati és tárgyalási vallomások közötti ellentétekre meghallgatta a bíróság Süsörényi Lajos r. ny. alhdgy.-ot, aki a tárgyaláson szemébe mondotta ifj. Nyemcsoknak, hogy minden kényszer és bántalmazás nélkül, éppen szabadlábon léte alatt tette meg a vádlott-társait terhelő vallomását. Ifj. Nyemcsok a tárgyaláson sem állította, hogy őt valaha is Süsörényi bántalmazta volna, mindössze arra hivatkozott, hogy máskor és mások bántalmazták és újabb bántalmazástól tartott, úgyhogy Süsörényi vallomására tekintettel, a bíróság a tényállás megállapításánál valónak fogadta el ifj. Nyemcsok nyomozati vallomását. Ezt azonban más tárgyalási adatok is alátámasztják. [...] [...] Ezekkel szemben viszont Seres János azt vallotta, hogy amikor a hátsó szellőztető ablakán el akart menekülni, őt az ablak alatt álló id. Nyemcsok nem hagyta, és azt mondta neki, hogy gyere csak ki, az anyád kommunista jó istenit, kommunista vérre vagyunk szomjasok. A bíróság nézete szerint Seres János a legnagyobb jóindulat mellett sem tudhatott elfogulatlan vallomást tenni, az apja [mostohaapja], Hídvégi szerint az előző napi lakodalomtól és italozástól mámorosak voltak és éppen az első álmukból riadtak fel. Seresnek ez tulajdonképpen a nászéjszakája lett volna, ilyen körülmények között a lakásukra támadó csoport magától értetődően nagymértékben megzavarta, és mert id. Nyemcsok a saját előadásai szerint is valóban összeszidta Serest, és arra hívta fel, hogy ki ne jöjjön, mert ha kijön, esetleg megölik, az olyan felizgatott állapotban, mint amilyenbe Seresnek akkor érthetően lenni kellett, könnyen félreérthette id. Nyemcsok beszédjéből a „ne" szócskát. Különben is id. Nyemcsok egy hatalmas, széles vállú, elég megfélemlítő külsejű férfi, akitől sok, az első álmából felriasztott ember megijedne. [...] Végeredményben a bíróság azért sem fogadta el Seres János vallomásának az idevonatkozó részét, mert ha id. Nyemcsok tényleg bántalmazni akarta volna Seres Jánost, akkor egy szűk szellőztető ablakba félig-meddig beszorult személlyel ezt könnyen megtehette volna és az még csak védekezésre sem lett volna képes, ezenkívül vállainál fogva meg is ragadhatta volna a szellőztető ablakban Seres Jánost és kihúzhatta volna az udvarra. De mert egyikét sem tette ennek a két, kézenfekvő lehetőségnek, a bíróság valónak fogadta el id. Nyemcsok idevonatkozó vallomását, hogy pont azt mondotta Seresnek, hogy ne jöjjön ki, mert idekint agyonverik. [...] [...] Altalánosságban a bíróság összes vádlottnál figyelembe vette a cselekmény elkövetésének idején az ellenforradalmi erők propagandája által mesterségesen szított hangulatot, és így a bűnösségi körülmények ilyen alakulása mellett a megyei bíróság IV, V és VI. r. vádlottaknál lehetőséget látott a Btá. 51.