Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 25. (Gyula, 2008)

találkoztak és arra hívták fel a figyelmem, hogy adjak utasítást, hogy a középületekre, valamint a lakóházakra tűzzék ki a nemzeti zászlót. Amit én megtagadtam azzal, hogy nekünk erre semmi szükségünk nincs és nem is kaptam erre felsőbb intézkedést, és ezt a kívánságotokat nem teljesítem. Erre ők mind hárman bejöttek a tanácsházára és kitették a nemzeti zászlót, ugyan úgy kitetették minden középületen, valamint a lakosság körében ezt propagálták és kitűzték a nemzeti lobogót. 28-án este lakásomon megjelent Márton Lajos és Szabó Lajos, és arra hívták fel a figyelmem, hogy miért nem teszünk mi semmit községünk érdekében, hogy mint úgy Békéscsabán és környékben már mindenüt nagy gyűlést hívtak össze és tájékoztatták a népet az eseményekről. És már mindenüt megalakították a forradalmi bizottságokat. Én ezt a felhívást elutasítottam azzal, hogy tudomásunk szerint községünkben működik a törvényes szerv, a tanács, valamint annak végrehajtóbizottsága és nekem semmi érdekem, hogy mi ott egy új szervezetet hozzunk létre. Erre ők a lakásomat elhagyták. 1956. október 29-én munkamegkezdés előtt lakásomon már jelezték, hogy Guth János, aki a Békéscsabai István malomba dolgozik, munkából hazajövetkor nagyon felindult állapotban kiabálta, hogy meddig tartjuk még azt a csillagot, hogy nem verjük le onnan. Erre én munkaidő előtt bejöttem a tanácsházára és utasítást adtam Márton Mátyás hivatalsegédnek, valamint Ilyes Jánosnak, hogy a tanácsháza előtti téren lévő csillagot rúddal együtt vegyék le és tegyék fel a padlásra. A jelzett személyek a munkához hozzá is fogtak, erre fel csatlakozott hozzájuk az említett Guth János, nagy bosszúsággal leverte és ledopta és utána össze taposta a csillagot. Erre én Guth Jánost felszólítottam, hogy miért tette ezt a rombolást, az ő sorsának a rosszabb vagy jobb létje nem egy államnak a jelképét fejezi ki, hanem az öt világrész munkás proletariátus szimbólumát képpezi. Szintén 29-én délelőtt meghívókat gépeltem, amit személyesen juttattam el a vb. tagoknak, valamint a Népfront Bizottság tagjainak azzal a céllal, hogy délután 2 órakor egybebívjam törvényes szerveket, hogy meg beszéljük velük, hogy milyen álásfoglalást foglaljunk el. Ezt megelőzte a forradalmi bizottság egyes tagjai, akik majd később bekerültek a forradalmi bizottság tagságába. Ok 29-én délelőtt 11 órára hívtak össze Szt. István téri iskolába egy Forradalmi bizottság alakuló gyűlést. így keresztbe húzták a tanács munkáját. Az alakuló gyűlés október 29-én délelőtt 11 órára pontosan össze is jött, mint egy 70 tag jelent meg ezen az első gyűlésen. Ennek az volt a célja, hogy jelölést tegyenek a forradalmi bizottság tagjaira. Ezen gyűlésen a tanács végrehajtóbizottság dolgozóit is meghívták, amin én magam is részt vettem. Az értekezletet Mekis Márton tanár vezette le. Javaslat az volt, hogy Népfronton keresztül próbálják meg alakítani, vagyis javasolni olyan tagokat a forradalmi bizottságba, amely a község minden részéből, valamint figyelembe vették úgy a parasztságot, a termelőszövetkezeteket és termelőcsoportokat, valamint az kis iparosságot és valamint az értelmiségieket is. így tettek javaslatot egy 24 tagra,