Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 25. (Gyula, 2008)

Vádlott teljes egészében fenntartotta magának az intézkedési jogot a ka­tonai és rendészeti kérdésekben, azon a címen, hogy ő volt a forradalmi bizott­ság elnöke. Annál is könnyebben tehette ezt, mert a járás területén nagyobb létszámú katonai és rendőri erők nem is voltak. I. terhelt a forradalmi bizottság elnökévé történt megválasztásától kezdve az eseményekben általában minde­nütt részt vett, intézkedett, és a fegyveres erők nevében nyilatkozott is. Ezen belül konkrétan az alábbi ellenforradalmi jellegű cselekvőségekben vett részt: 1956. október 28-án részt vett Mezőkovácsházán a városi forradalmi bi­zottság megválasztásában, és itt értesült arról a határozatról is, hogy a bizottság elhatározta a járási pártbizottság és a járási tanács lefegyverzését. Terhelt, amint látta, hogy ennek végrehajtását mintegy 10-12 főből álló, ellenforradalmi ele­mekből, kulákokból, csendőrökből alakult csoport megkezdte, nyomban a cso­port élére állt, ő vezette azokat. így a kérdéses fegyvereket összeszedték, de emellett még [az] állami gazdaságból is gyűjtöttek össze fegyvert. A fegyvereket azután beszállították a kiegészítő parancsnokságra, ahonnan azokat később a megalakult nemzetőrség részére kiadták, I. vádlott intézkedése folytán. Terhelt ezt követően részt vett a nemzetőrség szervezésében is, annak megalakulását segítette, bár tudta, hogy oda főként rendszerellenes elemek tö­mörültek, és tudta azt is, hogy ott a hangadók között szép számmal vannak kulákok és csendőrök is. Nevezett részt vett a nemzetőrség katonai szervezésében, és az általa ve­zetett forradalmi bizottság nevében hozzájárult ahhoz is, hogy ott az alparancs­noki teendőket főként csendőrök lássák el. Emellett I. vádlott nap mint nap elment a nemzetőrséghez eligazítást tartani, úgyhogy azok őt, mintegy felsőbb parancsnokuknak tekintették. Ez a nemzetőrség többek között azokkal a fegy­verekkel lett felszerelve, amit az ő vezetésével a baloldali személyektől elko­boztak. Emellett I. terheltet, mint a forradalmi katonai tanács elnökét, beválasz­tották a járási forradalmi tanácsba is, és így annak gyűlésein is részt vett. így többek között 1956. október 29-én, mint a katonai tanács elnöke, a civil szer­vek forradalmi bizottságának határozata alapján utasítást adott több nemzet­őrnek és rendőrnek, emellett a katonai forradalmi tanács két tagjának is, hogy ellenőrizzék le a járás minden községét, és onnan minden fegyvert hozzanak be, kivétel az újonnan megalakult - tehát ellenforradalmi - szervek fegyverei. Ezzel az utasítással megindította a baloldali szervek lefegyverzését, amely vég­be is ment, és egynéhány fegyvert, amit sikerült megtalálniuk, be is hoztak, és ez is a nemzetőrséghez került át. Emellett vádlott külön megbízatással egy csoportot küldött Medgyes­egyházára, az ottani pártbizottság lefegyverzésére, illetve azoknál esetlegesen elrejtett fegyverek felkutatására. Ez a csoport valóban talált is ott egy golyószó­rót, mire terheltet értesítették. Erre ő nyomban kiszállt a helyszínre, és ettől kezdve ő vezette a kutatást. Intézkedésére több pártmunkást előállítottak, aki­ket ő személyesen is kihallgatott, melynek során megállapították, hogy kiknél

Next

/
Thumbnails
Contents