Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 25. (Gyula, 2008)

A börtönbüntetés végrehajtásának esetleges elrendelése esetére az 1956. december 13-tól 1956. december 24-ig a karhatalom által foganatosított őrizetben töltött idő minden egyes napját a börtönbüntetésbe beszámítja. Az eddig felmerült 1951,20 Ft bűnügyi költségből a vádlottak egyenként 487,80 Ft-ot tartoznak az államnak megtéríteni. Indokolás: A megyei bíróság vádlottak előadása, a kihallgatott tanúk vallomása, az ismertetett okiratok tartalma és a tárgyalás egyéb adatai alapján a következő tényállást állapította meg: I. ifj. Hittmann János I. r. vádlott nagyszüleinek Mezőkovácsházán temetkezési vállalata volt. Nagyapja már korábban, nagyanyja pedig 1950-ben halt meg, s nagyanyja halála után I. r. vádlott atyja örökölte a temetkezési vállalatot, 1951-ben azonban azt államosították. A temetkezési vállalatnál állandó alkalmazottat nem tartottak. Az államosítás után a vádlott atyját alkalmazták a temetkezési vállalatnál, s az [így] jelenleg is ott van alkalmazva. I. r. vádlott a középfokú mezőgazdasági szakiskola 3 osztályát végezte, majd ezt követően részben szülei földingatlanán dolgozott mint családtag, részben pedig a temetkezési vállalatnál segédkezett. Katonai szolgálata alatt tiszti iskolára vezényelték, később osztályidegennek minősítve onnan eltávolították. Atyjának 5 kat. hold földingatlana volt, anyjának ugyancsak 5 hold, melyet annak halála után a vádlott és 2 testvére örökölt volna, de az örökséget visszautasították.

1 1950ben szolgálati titoksértés vétsége miatt a szegedi katonai törvényszék 3 hónapi fogházra ítélte, az 1953. évi 11. tvr. alapján azonban a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól mentesült. Nőtlen, gyermeke nincs. Vagyontalan. 1956. december 8-tól 1957. január 10-ig a karhatalom által foganatosított őrizetben volt. 1957. február 23-án közbiztonsági őrizetbe helyezték, mely 1957. augusztus 1-jéig tartott. Azóta előzetes letartóztatásban van. 1956. október 28-án Mezőkovácsházán a kultúrházban nagygyűlést tartottak, melyen megalakult többek között a forradalmi bizottság is. E gyűlésen jelen volt Illés József honvéd főhadnagy is, s az ő indítványára 12 tagú „parlamentáris bizottságot" választottak, s ennek tagja lett az I. r. vádlott is, valamint Herjeczki János II. r. és Kanász István IV r. vádlott is. [...] [...] Még október 28-án este az I. r. vádlott megjelent a tanácsházán, ahol éppen a nemzetőrség megalakításáról volt szó és írták össze a nemzetőrnek jelentkezőket. Az I. r. vádlott is nemzetőr lett, és 8 napon teljesített nemzetőri szolgálatot [így]. A beosztás olyan volt, hogy egy rendőr mellett két nemzetőr volt beosztva. Naponként egy-egy nemzetőrnek a szolgálata 2 óráig tartott. Raktárakat, postát és általában a közvagyont őrizték, és a rend fenntartására ügyeltek. Egyes nemzetőrök részt vettek a forradalmi tanács által kibocsátott idézések széthordásában, illetve kikézbesítésében is, de az I. r. vádlottnak ilyen megbízást nem adtak, s így ő ebben nem is vett részt. A mezőkovácsházi forradalmi tanács - amely a járás irányító szervének