Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 25. (Gyula, 2008)

amikor a mezőkovácsházi járásban is mindinkább hangadóvá váltak az ellen­forradalmi elemek, terhelt is közeledett hozzájuk, mind gyakrabban és gyak­rabban mutatkozott társaságukban. Majd október végén sor került arra is, hogy a kapitányság tényleges vezetőjét leváltották, és oda az ellenforradalmá­rok egy Máté Mihály nevezetű helyi lakost küldtek, illetve bíztak meg a kapi­tányság vezetésével. Máté Mihály egyébként a népi rendőrségben is szolgált, mint rendőr főhadnagy, de politikai okokból már évekkel előbb, fegyelmi úton eltávolították. Nevezettet a kapitányság beosztottai nemcsak, hogy nem fogad­ták szívesen, hanem parancsait gyakran semmibe vették. Nem így azonban vád­lott, aki akkor a bűnügyi alosztály vezetője volt. O volt az, aki a törvénytelenül oda beküldött Máté Mihályt, mint a kapitányság vezetőjét, bemutatta a kapi­tányság beosztottjainak, és azt a következőkben támogatta is. Intézkedéseit fo­ganatosította, és igen gyakran járt az ő társaságában hivatalos időn kívül is. 1956. október hó végén, illetve november hó elején terhelt mind gyakrabban és gyakrabban kereste a helyi ellenforradalmi hangadók társaságát is. így értesült a forradalmi bizottság azon határozatáról, hogy a rendőrségi nyomozócsopor­tot jobboldali elemekkel ki kell egészíteni. Terhelt ezt teljes egészében magáévá tette, és közreműködött abban, hogy négy olyan személy kerüljön be a nyomo­zócsoportba, akik beállítottságukra nézve feltétlenül jobboldaliak voltak, és egy részük régi rendőr, illetve csendőr volt. Ezeket terhelt munkakörükbe bevezet­te, a kapitányság beosztottjai előtt mint a nyomozócsoport tagjait mutatta be, és megkezdte oktatásukat is. Ugyanez időtájban folyt a nemzetőrség megszervezése is, mellyel kap­csolatosan vádlottnak az volt a véleménye, hogy a nemzetőrök a kapitánysággal egy helyiségben legyenek elhelyezve, mert így jobban kéznél vannak esetleges intézkedések végrehajtására. Ezek után felmerült november 3-án, illetve 4-én, hogy a helyi párttitkár, Lestyán István elvtárs és a pártbizottság egyik munkatársa, Lipták Mihály még a községben tartózkodik, és igen célszerű lenne őket a kapitányságra előállíta­ni, esetlegesen letartóztatni, vagy legalábbis kihallgatni a tekintetben, hogy van­e fegyverük? Az ellenforradalmi elemek ilyen természetű állásfoglalása után vádlott utasított egy rendőrt, hogy nevezetteket állítsa elő a kapitányságra. Mivel a szóban lévő rendőr törm. ezt a parancsot megtagadta, terhelt utasított erre két nemzetőrt, akik ki is mentek nevezettekért. Minderre azonban már csak no­vember 4-én került sor, közvetlenül a Kádár-kormány ismert nyilatkozatának elhangzása előtt. A két nemzetőr azonban csak Lestyán István feleségét találta otthon, akit előállítottak a kapitányságra. Terhelt nyomban megkezdte nevezett kihall­gatását az akkorra éppen odagyülekezett jobboldali elemek és ellenforradal­márok, valamint egynéhány rendőri beosztott jelenlétében. Az asszony azon­ban egyáltalán nem volt hajlandó megmondani férje hollétét. Ugyancsak ta­gadta azt is, hogy fegyverük lenne. Az asszony kihallgatása alatt vádlott utasí­totta a nemzetőröket Lipták Mihály előállítására is, ami meg is történt, majd

Next

/
Thumbnails
Contents