Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 25. (Gyula, 2008)

tartott forradalmitanács-választáson nem kérdezték meg, hogy a törvényesen megválasztott tanács hajlandó-e tovább dolgozni. 2. Gál Ferenc hozzászólásában foglalkozik azzal, hogy az október 28-án tartott forradalmi választáson csak a kulákok és a csemetéik szólaltak fel, akik a dolgozók érdekeit nem képviselték, csak a saját érdekeit [így]. Azt tudták mondani, hogy a fegyvereket szedjük össze, és aztán majd intézkedünk. 3. Laukó elvtárs hozzászólásában kérdezi, hogy miért vannak még min­dig idehaza azok a hős forradalmárok. 4. Szekeres Sándor a hozzászólásában foglalkozik azzal, hogy az október 28-án tartott forradalmitanács-választás a dolgozó parasztok és tanácstagok részéről nem volt kellőképpen megszervezve, és ezért nem tudtak megjelenni a nagygyűlésen. Az ellenforradalom megszervezte az ő tömegét. Ha a követke­zőkben közérdekű dologról van szó, azt kellően hirdetni kell. 5. B. Varga Lajosné: Simon János elmondta, hogy [a] Rákosi-rendszer alatt a vezetők különböző zsúrokat rendeztek maguk körében, de akkor azt nem mondta el, hogy a Horthi [így] időben egy szegény parasztnak a gyermeke már 12 éves korában Mezőhegyesre járt munkára, mezítláb, és majdnem ruha nélkül, pedig ezeket is el kellett volna mondani, s párhuzamot vonni a két tár­sadalmi forma között. 6. Dobó Jánosné: az október 28-i nagygyűlés előkészítésében nem végez­tünk megfelelő munkát, nem szerveztük úgy a gyűlést, hogy az a mi javunkra dőlt volna [így]. Ha tömeg lett volna a hátunk mögött, biztosan merem állítani, hogy nem úgy alakult volna a helyzet, mint ahogy alakult. Továbbra egy ember­ként kell, hogy dolgozzon a tanács, mert másképp nem tudjuk megvédeni a dolgozók érdekeit. 7. Mészáros Imre: a Jaszicsek forradalmár esetével foglalkozik. A kulák­rehabilitálás alkalmával kiállt mellette a tanács, és mentesítette a kulák elbírá­lás alól. Ezzel köszönte meg a tanácsnak azt, hogy ő rehabilitálva lett. A nem­zetőröket megfigyelte, és megállapította, hogy mind kulákcsemeték és olyan személyek, akik dolgozni nem szeretnek. Azt állították be [így], hogy a Rákosi­időben csajkarendszert akartak bevezetni, aminek teljesen az ellenkezőjét iga­zolták be, annak ellenére, hogy hibák voltak, amit maga is elítél. Azt akarták visszaállítani, ami a Horthi [így] időkben volt, hogy majd­nem éhbérért dolgoztunk. 8. Fülöp István hozzászólásában előadja, hogy már több kérdés felvető­dött a mai tanácsülésen, megállapítható, hogy a történelem folyamán még ilyen nem történt, hogy a dolgozók kezében van a hatalom, és mégis fegyveres har­cot indítottak ellene. Mikor a kormányválasztás [így] megtörtént és forradalmi nagygyűlést hívtak össze, azért is ment el sok dolgozó, mert nem értett vele egyet. Elmentek azok, akik [a] külföldi rádiót hallgatták. Jó jelenségnek tudha­tó be az, hogy a forradalmi tanács megalakulása után nem bántalmaztak sen­kit, de ez tán azért is történt így, mert nem voltak biztosak dolgukban. Hogy még most is közöttünk vannak a forradalmi tanács emberei, ezeknek a cseleke­detükért számoljon a nép törvénye.

Next

/
Thumbnails
Contents