Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 25. (Gyula, 2008)

lítását. Ezen a gyűlésen más személyek eltávolításáról is szó volt, így Záhorszki volt államvédelmi beosztott és Resetár József, ugyancsak pártfunkcionárius eltávolítását is kérték. Ezen utóbbi két személy elmozdítását azonban nem vádlott kezdeményezte. A Mezőhegyesi Állami Gazdaságban és ezen belül a gépjavító műhelyben 1956 novemberében és december hó elején majdnem kivétel nélkül sztrájkoltak, munkát nem végeztek. December hó közepén és végén már folyt a munka, de egésszében [így] csak 1957. január l-jétől indult be a termelés. Amikor vádlott november hó 13-án elfoglalta munkahelyét és visszajött Szegedről, a sztrájk tartott már a gépjavító műhelyben. Ez a körülmény azt bizonyítja, hogy a sztrájk beálltakor vádlottnak nem volt semmi szerepe. Miután azonban a gépjavító műhelyben már sztrájkoltak, vádlott arról beszélt a sztrájkoló munkások előtt, hogy Szegeden, az ország egyik nagy városában is sztrájkolnak. Elmondotta vádlott azt is, hogy Szegeden az történt, hogy kézigránátot dobtak azok közé, akik a munkát felvették. A későbbiek során, amikor Budapestről visszatért, ugyanezeket mondotta el az ország fővárosáról. A vádlott mindezekkel nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a gépjavító műhelyben a sztrájk fennmaradjon. [...] [...] Laluska Pál Medgyesi Józsefné ülnök, tan. tag helyett Laluska Pál Stefánik Jánosné tanácsvezető, ülnök, tan. tag a tanács elnöke Tisztázat, eredeti, s. k. aláírásokkal. - BéML - B. 158/1958. A Legfelsőbb Bíróság 1958. június 25-én a büntetést 1 év 4 hónapra mérsékelte, miután a Legfelsőbb Ügyészség képviselője is enyhítést javasolt... (Uo.) 1 A szovjet katonák közül sokan valóban nem tudták eleinte, hogy hol vannak, alighanem szándékosan félre is voltak informálva. (Szuez, mint ismert, a másik háborús válságövezet volt akkor.) 477. Mezőkovácsháza, 1958. december 23. Részlet Mezőhegyes rendőrségi „monográfiájából" [...] 1956. október elején [a] község értelmiségi dolgozói részére ankétot rendeztek, melyen megvitatták a községben élő értelmiségiek helyzetét. Ezen az ankéton az ott megjelent osztályidegen személyek nyílt demokráciaellenes kijelentéseket is tettek. István Pál pl. erősen szidalmazta és drágár [így] szavakkal illette a pártot, és a kormányt. Ilyen előzmények mellett került sor az ellenforradalmi eseményekre. Az ellenforradalmi hírek hatására István Pál, a Mező-