Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 25. (Gyula, 2008)

Megdöbbentő, irracionális ítélet: a vádlott teljes lojalitással volt a forradalom előtti vb-elnök és -titkár iránt, javasolta beválasztásukat a forradalmi bizottságba is; bízott bennük, de mint kommunistákban nem. Ezért kapott 8 hónapot... (igaz,pont ennyit töltött előzetesben...). A megtorlás nem akart olyan települést látni, ahol „bűnös ellenforradalmár"nem volt... A vádirat (uo.) az ítélettel számos ponton ellentétes és valótlan állítást tartalmazott (pl. a vádlott kijelentette: a kommunistáknak csak akkor hisz, ha ki lesznek hűlve;folyamatosan tett kommunista- és tsz-ellenes kijelentéseket, kulákokkal működött együtt stb.). E vádak a bosszúálláshoz felkészített tanúk vallomásán alapultak s a bíróság előtt nem álltak meg. 1 Veréb alhadnagy ügyében nem találtunk büntető peranyagot. 456. Gyula, 1957. október 16. A megyei bíróság ítélete a medgyesegyházai Buri János ügyében Kivonat az ötoldalas tisztázatból, melyet dr. Vermes Mihály tanácsvezető, Bánszky Pálné és Soltész Emil ülnökök írtak alá s. k. - BéML - B. 759/1957. Az 50 éves, négygyerekes vádlott már 1951-től börtönben töltött 20 hónapot népi demokratikus államrend elleni izgatásért. 1957-ben 8 hónapot töltött közbiztonsági őrizetben és előzetesben (de egy csatolt beadványból, melyet a bírósághoz írt, kiderül, hogy 1957januárjában, már megjárta a rendőrséget...). A bíróság 2 évre ítélte folytatólagosan elkövetett népi demokratikus államrend elleni izgatásért, mivel már 1956 szeptemberében is a kocsmában kommunistaellenes kijelentéseket tett; más alkalommal a kommunistákat „Rákosi cselédjeinek, piszkos kommunistáknak" nevezte és számon kérte rajtuk, hogy „eladták az országot az oroszoknak". 1956. október végén, a tanácsházi nagygyűlésen a kommunista Tarr István felé így szólt: „mit kerestek itt,piszkos kommunisták?"A kijelentéseket általában ital hatása alatt tette. A rendőrségen a vádak egy részét egyedül az a Tarr István igazolta tanúként, aki 1957 januárjában karhatalmistaként véresre verte Burit... Más vádakat pedig egyedül Bódi Ferenc (kommunista) szavára alapozott az ügyész... Voltak mentő tanúk is, őket a bíróság nem vette figyelembe. Buri az ítélet utáni beadványában több tanúvallomást cáfolt, tanúkat nevezett meg, akik a javára szóltak volna, pl. bizonyítva, hogy a fő vádló, Tarr 1957 januárjában még a fejét is betörte... (uo.). A Legfelsőbb Bíróság 1958. június 3-án az ítéletet 1 év 4 hónapra leszállította, mivel Buri az „ellenforradalmi" eseményekben nem vett részt, és beteg, italos ember volt. A vádirat ez esetben is minden terhelő tanúvallomást mérlegelés nélkül tartalmazott... (uo.)