Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 25. (Gyula, 2008)

sínek felszedésére. A vasúti sínek felszedését a szovjet szerelvények bejövetelének megakadályozása céljából szedték fel. [így] Csimma szds. utasította vádlottat, hogy fegyveres járőrt küldjön ki a sínfelszedők mellé biztosítás céljából. Vádlott ezt követően utasította Rákosi Sándor fhdgy.-ot, hogy készüljön fel szolgálatba, és egy határőrrel menjen ki a vasúti sínek felszedését végzőkhöz biztosítás céljából. Egyben közölte vele, hogy bármit észlelnek, úgy azt őneki vagy pedig Csimma Jenő szds.-nak azonnal jelentsék. Rákosi fhdgy. ezen parancsot előbb nem akarna végrehajtani, később mégis felkészült és elindult egy határőrrel a határ felé. A vasúti sínek felszedése tudomására jutott a hőr. kerület parancsnokának és az telefonutasítást adott a szolgálatban lévő Szendi hőr. hdgy.-nak, hogy jelentse meg [így] vádlottnak, hogy a sínek felszedését minden körülmények között akadályozza meg. Szendi hdgy. ezt jelentette vádlottnak, aki semmi intézkedést e tekintetben nem tett. A tömeg a vasúti síneket a határtól befelé 10 méter hosszúságban felszedte, mely útszakaszon a forgalom 10 napon keresztül megbénult.

1 1956. október 27-én, a késő du. órákban Lőkösházán tüntetés volt és a tanácsházán a tüntető tömeg követelte, hogy alakítsák meg a forradalmi tanácsot. Vádlott is a tanácsházára ment, majd az ott összegyűlt tömeg előtt beszédet mondott, így többek között közölte velük, hogy a vasúti síneket már felszedték, és minden erejükkel megakadályozzák a szovjetek bejövetelét. Közölte azt is, hogy a határőrség a nép mellett áll és mindent megtesz a rend fenntartásáért. Ezt követően vádlottat is beválasztották a forradalmi tanácsba, és a későbbi idők során a forradalmi tanáccsal szoros kapcsolatot tartott fenn. A forradalmi tanács megalakulása után azonnal megalakították a nemzetőrséget, melyben vádlott is tevékenyen részt vett. így többek között a szolgálat miként ellátását ő szervezte meg, éspedig úgy, hogy egy nemzetőr mellé egy határőrt osztott be. A laktanyában lévő MÖHOSZ tulajdonát képező kispuskákat [így], 6 db-ot a nemzetőrség részére kiadott. Majd ezt követően, későbbi időkben, esetenként több személynek adott ki honvédségi TT pisztolyt is. A kiadott TT pisztolyt az illető személyeknél kb. 2-3 napon keresztül tartotta, illetve volt náluk, míg utána tőlük beszedte. Vádlott az ellenforradalom idején mindenben alávetette magát a községi forradalmi tanács elnökének, Tapasztó Károlynak. Tapasztó Károlynak tudomására jutott, hogy a községben több személynél van pisztoly, valamint népi demokratikus államrendünk mellett szóló röplapok, így utasította vádlottat, hogy ezen személyek lakására menjen ki és az előtalált fegyvereket és röplapokat hozza be. Ezt követően vádlott magához vett 2-3 nemzetőrt és 1956. október 29-én, esti órákban megjelent B. Tóth Pál helybeli lakosnál, akinek fia államvédelmi hdgy. volt. Nevezett személy a fenti lakáson nem tartózkodott, és így B.Tóth Pál közölte vele, hogy fia nincs idehaza, és fegyvere sincs. Ugyanezen [a] napon elmentek a nemzetőrség tagjaival Hídvégi János t. hdgy. lakására is, akitől szintén fegyvert követeltek. Az közölte velük, hogy fegyvere nincs, majd a lakásáról eltávoztak. 1956. november 2-án a nemzetőrség tagjaival felkeresték Csáki Andrást, a Május l.Tsz párttitkárát, akitől a népi demokratikus