Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 25. (Gyula, 2008)

Czabai Géza. Továbbá nemzetőr volt K. Kovács Béla is, ki a felszabadulás előtt kupeckodással is foglalkozott, Kovács György kulákcsemete, Karasz László volt csendőr törzsőrmester, Zsiros János kulák, aki a gépállomás forradalmi tanácsának elnökét fegyver rászegezésével sarokba állította és agyonlövéssel fenyegette meg [??!], Kisházi Kálmán kulákcsemete, Petrovszki István katonaszökevény. A nemzetőrség az agilis párttagokat és a végrehajtó bizottság elnökét is több ízben fegyveresen kísérték be [így] a nemzetőrség, rendőrség helyiségébe azzal, hogy [...] a meglévő fegyverüket szolgáltassák be. így különösképpen zaklatták Hornok György alapszervezeti párttitkárt, annak leányát és családját, míg Sebők Mihály járási pártbizottsági dolgozót is, ugyanazon követeléssel. [...] [...] 4. A forradalmi tanács egy ízben, november hó 17-én kidoboltatta a községben, hogy a községi kultúrház helyiségében nagygyűlés lesz tartva. A nagygyűlés elé terjesztették, hogy a végrehajtó bizottságot újjá kell alakítani. A nagygyűlés után való napon a községi tanácsnál lévő vb-titkárral egybehívatták az előbb már elbocsátott végrehajtó bizottságot. A végrehajtó bizottsági ülésen arra való hivatkozással, hogy a nagygyűlés úgy határozott, hogy Katona Antal, a vb elnöke a lakosság bizalmát nem bírja, úgyszintén Vágó Mihály vb-elnökhelyettes sem, így a viselt funkciójukról írásban mondjanak le. Azután 1956. évi november hó 20-án a megcsonkított végrehajtó bizottsággal a községi tanácsülést hívatták egybe, ahol a forradalmi tanács a forradalmi tanács elnökét, annak elnökhelyettesét, Bodor György, Simon Géza, Császár Sándor, Szilágyi János forradalmi tanácstagokat választatta meg a községi tanáccsal végrehajtó bizottsági tagnak, illetve a hatalom birtokában a tanácsra kényszerítette ezen személyek kooptálási alapon történő megválasztását.

2 5. A volt forradalmi tanács 1956. évi október hó 19-én [bizonyára 29én] reggel, amikor a hatalmat teljes egészében a községben átvette, továbbá kezébe vette a rendőrség irányítását, parancsát, a tanácsnál lévő összes választott funkcionáriust, úgy a vb-elnököt, elnökhelyettest és titkárt, továbbá az összes tanácsi dolgozót, kettő kivételével elmozdította azzal a kijelentéssel, hogy a szemetekre a tanács munkájában szükség nincsen. 6. A pártszervezet a volt forradalmi tanács idelyében [így] nem működhetett, mivel az ellenforradalmárok állandóan a párthelyiséget iskolai tanteremmé alakították át. A párttagokat agilisán figyelték, nehogy két párttag is egymással szót válthasson az utcán. A pártot újjászervezni csak a karhatalmi alakulatok segítsége után, 1957. január havában lehetett. 7. A karhatalmi szervek 1956. évi december hó 10-én szállottak ki a községbe. A karhatalom ekkor a végrehajtó bizottság tagjai közül, akik tanácstagsággal nem rendelkeztek, illetve a forradalmi tanácsból lettek, a hatalom birtokában, végrehajtó bizottsági tagnak téve, elmozdította és a község irányítását a még megmaradott 5 tagú végrehajtó bizottság kezébe tette le. Úgyszintén a volt forradalmi tanács tudomására hozta, hogy a rendeletek szerint a forradalmi tanácsot a kormány feloszlatta. Ezután a község életének irányítását a vég-