Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

Gyógypedagógiai intézményben a tanköteles korú cigány gyerekek közül 1981/82-cs tanévben 464 fő, 23,5 %, az 1984/85-ös tanévben 490 fő, 25,6% tanult (országos átlag 35,4%, illetve 39%). A jelzett időszakban az áttelepítés szakszerűbb lett. FŐ gond, hogy az ide kerülő cigány gyerekek vagy nem, vagy csak kevés ideig jártak óvodába. A gyermekvédelmi tevékenységet az oktatási intézmények fontos feladatuknak tartják. Állami gondozott gyermekek aránya 25,6%-ról 27,3%-ra emelkedett. Az állami gondoskodásban részesülőké 20,6%-ról 35,6%-ra nőtt. Nevelőotthonokban az 1981/82. évi 35,2%-ról 1984/85-ben 26,6%-ra csökkent a cigány gyerekek aránya (országos átlag 45,3%). Gondot jelent a 14-16 éves állami gondozott gyerekek esetében a pályaválasztás, az állami gondozás megszűntével pedig a lakáshoz jutás. A 8. osztályt végzettek közül továbbtanulni szándékozók aránya 1979/80ban 80%, 1983/84-ben 75%, 1984/85-ben 83,3%, ami megfelelő. Reálisabb lett a cigány tanulók - szülők - pályaválasztása. Nagyon nagyarányú viszont a cigány tanulók lemorzsolódása. 1983/84-ben 36%, 1984/85-ben 37,5%. Legtöbben szakmunkásképzőben tanulnak tovább, 1984/85-ben 72 fő. 1984/85-ben gimnáziumban 15 fő, szakközépiskolában tíz fő tanult, felsőfokú tanintézetben egy fő (tanárképző). Kevés az ösztöndíjjal is segített cigánytanuló megyénkben. A KISZ KB két középiskolás cigány tanulónak biztosított ösztöndíjat. Számottevő eredményt nem hoz a cigány felnőttek iskolai oktatásban való bevonása, évente mintegy 15-35 fő, főként a jogosítvány megszerzése céljából tanul. A közművelődési intézményekben - különösen az 1977. évi kulturális minisztériumi irányelveket követően - céltudatosabb munka indult meg a cigány lakosság művelődésének segítése érdekében. A cigány lakosok közül elsősorban a fiatalokat sikerült a közművelődés valamilyen formájába bevonni. A cigány lakosok közművelődésének - művelődési otthoni, munkahelyi, lakóhelyi szervezetben - nincsenek kidolgozott speciális módszerei, tapasztalatai, hagyományai. Többnyire kísérleti jellegű, klub kereteken belüli művelő, nevelő tevékenység, szolgáltatási formák alkalmazása - ismeretterjesztő előadások, filmvetítések, kiállítások stb. - a jellemző, folyamatos, egymásra épített nevelői célkitűzés, igényfelmérés nélkül. A megyei művelődési központ a Békési Művelődési Központot jelölte ki bázisfeladat ellátására, azonban évek óta nem érezni a bázis kisugárzását erre a szükséges munkavégzésre. A megyei cigányügyi közművelődési munkacsoport tevékenysége hozott valami szerény eredményt az elmúlt években egyes településeken. Az eddigi tapasztalatokra alapozva kell a továbbiakban - helyes módszertani elveket megfogalmazva - végezni a tevékenységet, s a cigány lakosság körében végzendő, élctmódváltozást elősegítő közművelő tevékenység eredményes végzéséhez szerény, de céljellegű megyei támogatást kell a VII. ötéves tervidőszaktól biztosítani a beilleszkedés meggyorsítása, folyamatáttétele érdekében.